Szathmáry Eörs: Az élet keletkezése II. rész |
|
2006.05.26. 20:08 |
Folytatás
|
Szathmáry Eörs: Az élet keletkezése I. rész |
|
2006.05.26. 19:43 |
1953: annus mirabilis, a csodálatos év! James Watson és Francis Crick - sok kollégájuk kiváló munkájára alapozva - megalkotják a DNS szerkezeti modelljét. A fiatal vegyész, Stanley L. Miller eközben - a Nobel-díjas Harold C. Urey útmutatását követve - őszivatart kísérel meg lombikban utánozni. Úgy gondolják, a szimulált őslégkör természete redukáló kell hogy legyen. A próbálkozást fényes siker koronázza: rövid idő alatt a lombikban szerves anyagok, köztük a fehérjéket felépítő aminosavak is megjelennek. A DNS-modell után megindult a molekuláris biológia hosszan tartó diadalmenete. Az élet keletkezésének diadalmenete azonban két évtized múltán már bandukolásra, időnként tanácstalan ácsorgásra váltott. Miért? Nem egyszerűen arról van szó, hogy az ősföldi viszonyokat akkoriban rosszul képzelték el, hanem meglehetősen hiányosak voltak az élet alapjaival és a korai evolúció lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek is. E cikk célja bemutatni, hogy az élet keletkezését kutatók milyen poggyásszal érkeztek a 21. századba.
|
Szathmáry Eörs: Miért négybetűs a genetikai ábécé? |
|
2006.05.26. 19:39 |
A biológiai tudomány doktora, egyetemi tanár tanulmánya.
ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
|
SZATHMÁRY EÖRS - JOHN MAYNARD SMITH: Az emberi nyelvkészség eredete |
|
2006.05.26. 19:26 |
Ha igaz, hogy a nyelvi készség genetikailag megalapozott, akkor tudnunk kell olyan mutánsokat találni a mai emberi populációban is, akiknek éppen ez a képessége károsodott. Újabban tudjuk, hogy létezik ilyen genetikai variáció. Ez témánk szempontjából örvendetes, de a nyelv genetikai szétboncolásától még nagyon messze vagyunk. Az ember nyelvi evolúciójának rekonstrukciója sajnos még mindig közvetett spekulációkra épül, melyek szerint az eszközhasználatban és a kommunikációban megmutatkozó hierarchikus szintaktikus szerkezetek esetleg egymást segítve evolválódhattak. Vitatott kérdés, hogy általános nyelvtani szabályok beépülhettek-e a genetikai anyagba. Egyesek szerint a genetikai asszimiláció lehetett ennek mechanizmusa. Akárhogyan is történt, az írás és a számítógépek megjelenése olyan új információtároló rendszerekhez vezetett, melyek már lényegileg túlnyúlnak a biológiai evolúció keretein.
|
Dr. Kampis György: Darwin és A fajok eredete |
|
2006.05.26. 18:01 |
Kevés modern mű van, amely olyan széles körben ismert lenne, mint A fajok eredete. Az ismertség azonban (szomorú tény) főleg a címre korlátozódik. Pedig Darwin e műve a mai olvasó számára is érdemes olvasmány, szakembernek és laikusnak egyaránt. Ez a rövid tanulmány nem vállalkozhat arra, hogy bemutassa, miért. Mindössze Darwin életének néhány tényét, a mű keletkezésének és fogadtatásának legfontosabb körülményeit, a könyv vázlatos vezérfonalát és a modern biológiával való kapcsolatát, valamint néhány további kérdést érintünk.
|
Ifj. Marosán György tanulmánya |
|
2006.05.25. 15:48 |
Az evolúció, mint a társadalom-tudományok metaelmélete.
Az evolúciós elmélet érdekes aspektusa, hogy mindenki azt gondolja, érti, miről van szó.” J. Monod.
|
Ifj. Marosán György tanulmánya |
|
2006.05.25. 15:42 |
Dermesztő pokol, avagy a történelem tanulsága
|
Ifj. Marosán György tanulmánya |
|
2006.05.25. 15:40 |
Tragédia három felvonásban, előjátékkal
|
Ifj. Marosán György tanulmánya |
|
2006.05.24. 12:18 |
A társadalmi evolúció modellje
|
SWINBURNE ISTENÉRVEI |
|
2006.05.23. 16:26 |
Szalai Miklós munkája
|
|