Nemcsak a több mint egymilliárd római katolikus hívő lelki békéjével kell törődnie a következő pápának, hanem azokkal a súlyos pénzügyi problémákkal is, amelyekkel az utóbbi időkben szembe kellett néznie az egyháznak a gyengülő dollár, a papok szexuális visszaélései után indított perek kártérítési követelései, illetve a költséges diplomáciai utak miatt.

Bár II. János Pál pápa sokat tett azért, hogy a Vatikán pénzügyi helyzete egyrészt kiegyensúlyozottabb, másrészt a nyilvánosság számára is átláthatóbb legyen, az utóbbi két évben ismét recesszióval kellett számolniuk a pénzügyeket igazgató bíborosi testületnek.

A pápai teendők ellátását a következő pápa megválasztásáig végző kardinálisok kollégiuma konkrét adatok nélkül ugyan, de a napokban tette közzé jelentését a 2004-es évről, illetve előrejelzését a 2005-ös évre. A jelentés a deficitért a gyengén teljesítő európai gazdaságot, az alacsony befektetői hajlandóságot, illetve az euró dollárral szembeni erősödését okolja.

Azért, hogy megszűnjön az a Vatikánról kialakult kép, miszerint a katolikus egyház hihetetlenül gazdag II. János Pál pápa 1981-től bevezette a szentszék évenkénti pénzügyi jelentésének a kötelezettségét, továbbá külön bíborosi testületet állított fel többek között a Vatikán bankjának, hivatalos nevén a Vallási Munkák Intézetétnek felügyeletére.

Sokasodó kártérítési perek, gyenge dollár

Egészen 1993-ig azonban veszteségesen zárta a pénzügyi éveket a Vatikán, miután azonban a világ katolikus püspökségeit arra utasították, hogy ők is járuljanak hozzá a bevételekhez, jobbra fordult a helyzet.

A legutóbbi, tavaly júliusban kiadott 2003-as pénzügyi jelentés szerint azonban a deficit mértéke még így is eurómilliókra rúg: 203,6 millió eurós (50 milliárd forint) bevétel mellett 213,2 milliós kiadással, vagyis 9,6 milliós (2,4 milliárd forintos) hiánnyal zárták az évet.

Szakértők a hiányt a nagy személyi költségekkel magyarázzák: 2674-en dolgoznak a Vatikán hivataliban. De költséges szórakozás a II. János Pál ideje alatt felfutott diplomáciai missziók fenntartása is, jelenleg 174 országgal ápol kapcsolatot a Vatikán.

A legnagyobb érvágást ugyanakkor az Egyesült Államokban és Írországban lefolyt perek kártérítési igényei jelentik. Az USA-ban 1950-től vizsgált esetek miatt 840 millió dollárt (160 milliárd forintot) kell kifizetnie az egyháznak, három püspökség csődvédelmi eljárást is kért emiatt, így a Vatikánnak sem tudja kifizetni "Péter pénzét".

Pedig az egyház legnagyobb befizetői a németek után az Egyesült Államokban élő hívők. Akik a perek hatására egyre kisebbre nyitják pénztárcájukat, ami miatt az egyháznak egyre inkább az öreg, gazdag, konzervatív hívőkre kell támaszkodnia, mondta el az AP-nek egy vatikáni szakértő, David Gibson.

Miközben a legnagyobb bevételeket dollárban kapják (az afrikaiak is dollárban fizetnek), az amerikai deviza évek óta gyenge, a püspökségektől származó bevétel ezért a 2002-es 85,4 millió euróról 79,6 millió euróra csökkent 2003-ban. Igaz, az egyház pénzügyi mérlege nem azonos Vatikán államéval, amit viszont nem ismerni.

Olajpénz

Bár a jelentés szerint a Vatikán továbbra is a kis hozamot hozó, de biztos befektetésekre fókuszál, egy húsz évvel ezelőtti ügyben felmerült, hogy a vatikáni bank nemcsak a dolláralapú részvényekben érdekelt.

Amikor 1982-ben holtan találták Londonban a nem sokkal korábban csődbe ment olasz Banco Ambrosiano bank vezérét, kiderült, a banknak mintegy 1,3 milliárdos tartozása van, aminek nagy részt a Vatikán Bank által irányított panamai, illetve luxembourgi olajvállalatoknak adta kölcsön.

A pápai állam tagadva, hogy bármi törvénytelen dolgot művelt volna, végül 250 millió dollárt hajlandó volt kifizetni az olasz bank károsultjainak. A bankvezér halálát előbb öngyilkosságnak vélték, majd gyilkosság vádjával indult nyomozás.