Cikkek : Vallásosság és felekezetek Magyarországon |
Vallásosság és felekezetek Magyarországon
2006.06.03. 16:51
MEDIAN, KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET
Most, hogy a Kiscelli Múzeumban rendben (?) lezajlott és menetrendszerûen bezárt Hermann Nitsch viharos kiállítása, nem árt egy pillanatra visszatérni a kiállítást elítélõk, esetenként betiltását követelõk retorikájának egyik elemére, a "többségi" érvelésre. Két állítás is elhangzott: egyrészt az, hogy Magyarországon a többség vallásos, másrészt az, hogy a többség katolikus. Tegyük most zárójelbe azt a problémát, hogy eldönthetõk-e ízléskérdések vagy mûvészeti kérdések többségi alapon (nyilvánvalóan nem, mint ahogy egyébként jogi, közjogi kérdések sem — hogy csak két példát említsek, Magyarországon a többség egyaránt támogatja a halálbüntetés újrabevezetését és a köztársasági elnök közvetlen megválasztását, mégsem lehetséges ezekben az ügyekben népszavazás). Tegyük zárójelbe azt a kérdést is, hogy legitim képviselõje-e bármelyik egyház vezetõsége hívei összességének akkor, amikor véleményt nyilvánít egy mûvészeti produkcióról, és azt is, hogy jogosult-e egy kormányzati tisztviselõ valamely kulturális rendezvény betiltását kezdeményezni. Fordítsuk figyelmünket az említett "többségi" hivatkozás valóságtartalmára. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hosszú évek óta végzett felméréseiben rendszeresen feltesz néhány kérdést a népesség felekezeti hovatartozásáról, vallásosságáról és a templomba járás gyakoriságáról.
Kétségtelen, hogy a magyar népességnek mindössze 7 százaléka állítja, hogy nem keresztelték meg, illetve semmilyen felekezetbe nem jegyezték be, és a többség, a felnõtt népesség kétharmada születésekor a katolikus hitben kapott keresztséget. Ezzel szemben ma az emberek 53 százaléka, (a katolikusok 55 százaléka) tartja magát valamely felekezethez tartozónak (táblázat). Így a teljes felnõtt népességben saját önbesorolását tekintve 37 százalék a katolikus egyházhoz formálisan kötõdõ hívek aránya. Ezek többsége azonban "nem követi az egyház tanítását", hanem sajátos viszonya van a hithez, vagyis azt állítja, hogy "a maga módján" vallásos (táblázat).
A vallásgyakorlás intenzitásának egyik szokásos mércéje a templomba járás gyakorisága. A Medián erre vonatkozó adatai szerint a felnõtt népesség közel háromnegyede egyáltalán nem vagy csak családi események, nagy ünnepek alkalmából jár templomba, vallási összejövetelre. E az arány a magukat katolikusnak tartók körében is eléri az 55 százalékot (táblázat).
Jelenleg valamilyen felekezethez tartozónak vallja-e magát — a születéskori felekezet százalékában
|
katolikus |
református |
evangélikus |
egyéb felekezet |
nem keresztelték, nem jegyezték be |
együtt |
jelenleg is tartozik valamilyen felekezethez |
55 |
62 |
63 |
55 |
6 |
53 |
nem tartozik felekezethez |
45 |
38 |
37 |
45 |
94 |
47 |
összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
A jelenlegi felekezeti hovatartozás és a vallásosság összefüggése (a felnõtt népesség százalékában)
|
katolikus |
református |
evangélikus |
egyéb felekezet |
nem tartozik felekezethez |
együtt |
az egyház tanítását követi |
8 |
2 |
1 |
1 |
1 |
13 |
vallásos a maga módján |
25 |
10 |
2 |
- |
19 |
56 |
nem vallásos |
3 |
1 |
- |
- |
24 |
28 |
nem tudja eldönteni |
1 |
- |
- |
- |
2 |
3 |
együtt |
37 |
13 |
3 |
1 |
46 |
100 |
A jelenlegi felekezeti hovatartozás és a templomba járás gyakoriságának összefüggése (a felnõtt népesség százalékában)
|
katolikus |
református |
evangélikus |
egyéb felekezet |
nem tartozik felekezethez |
együtt |
hetente legalább egyszer |
8 |
- |
- |
1 |
1 |
10 |
havonta többször |
3 |
1 |
- |
- |
- |
4 |
évente többször |
6 |
3 |
1 |
- |
3 |
13 |
családi események, nagy ünnepek alkalmából |
15 |
6 |
1 |
- |
17 |
39 |
soha |
5 |
3 |
1 |
- |
25 |
34 |
együtt |
37 |
13 |
3 |
1 |
46 |
100 |
Forrás: Medián Omnibusz, 1999. április-június, 3600 fõs reprezentatív minta.
|