Budapest, 2004. december 21.– A magyar felnőtt lakosság 58 százaléka azonosul többé-kevésbé valamilyen vallással. Az arány jóval alacsonyabb a közép-európai átlagnál. Kimagasló a magát vallásosnak mondó emberek aránya foglalkozás szerint a mezőgazdaságban dolgozók körében (87 százalék), a kis községek lakói és a 60 évesnél idősebbek között (77-77 százalék). Többek között ezt állapítja meg a GfK csoport brüsszeli székhelyű Custom Research Worldwide intézte által koordinált, 20 európai országban és az USA-ban végzett közvéleménykutatás.

Európa eléggé megosztott a vallásosság szempontjából; amíg Közép- és Kelet-Európában a válaszadók 80 százaléka tartja magát vallásosnak, addig Nyugat-Európában három személy közül kettő; függetlenül attól, hogy tartozik-e valamely egyházhoz vagy látogat-e istentiszteleteket. A magyarországihoz képest a vallásosság csak Belgiumban (57 százalék), Németországban (56), Hollandiában (48) és Csehországban (30) kevésbé elterjedt.

Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániában (97 százalék), Törökországban (95) és Görögországban (89). Amíg a görögök és románok zöme az ortodox egyházhoz tartozik, addig a törökök csaknem kizárólag a mohamedán valláshoz sorolják saját magukat.

Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak tartók közel egynegyede szinte soha nem jár templomba. Ez azt jelenti, hogy összesen közel 3,5 millió magyar felnőtt életéből kimarad a templom. A vallásosak közt igen magas, 49 százalék azok aránya, akik évente egyszer, legfeljebb négyszer mennek templomba. Nyilván a nagyobb ünnepeken.

A legalább heti rendszerességgel templomba járók aránya Magyarországon 15 százalék.

Ezzel szemben a közép-európai átlagnak csak 12 százaléka hagyja ki életéből a templomot. Hetente legalább egyszer régiónk felnőtt lakosainak 37 százaléka megy templomba. Az átlagot a lengyelek közel kétharmados mutatója emeli meg nagyon. Rajtuk kívül a csehek, szlovének és románok között is nagyobb a gyakoribb templomjárók aránya. A magyarhoz képest egyedül a bolgároknál mutató alacsonyabb: 6 százalékuk jár hetenként legalább egyszer templomba, s 40 százalék szinte soha.

A 21 vizsgált országból tizenháromban a vallásosak többsége katolikus. Majdnem teljesen katolikus országok 90 százalékot meghaladó aránnyal Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia és Belgium. Magyarországon a vallásosak 74 százaléka tartja magát katolikusnak, további 21 pedig protestánsnak.

Észak-Európában viszont, Dániában, Finnországban és Svédországban 90 százalék körüli részesedéssel a protestantizmus dominál. Katolikusok és protestánsok nagyjából egyforma számban egyetlen országban élnek, Németországban.

Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, bármely természetfeletti lényben vagy teremtőben, de nem a „Természetben,” mint olyanban, a magyarok 55 százaléka válaszolt igen-nel, 22 nem-mel, 12 talán-nal és 11 nem tudott mit mondani. Ebben a kérdésben a magyarok megint csak elmaradnak az igen 78 százalékos közép-európai és a 68 százalékos nyugat-európai átlagtól.

A felmérés egyik kérdése kitért az antiszemitizmusra. A megkérdezett magyarok 29 százaléka úgy gondolja, hogy nőtt országunkban az antiszemitizmus, 31 százalék változatlannak érzi, 12 százalék szerint csökkent, míg 21 százalék nem tudja, 7 százalék pedig nem válaszolt. Ez némileg eltér a közép-európai átlagtól, amely szerint Magyarországhoz képest kevesebben érzékelnek növekedést. A vizsgált  közép- és kelet-európai országok közül többen tapasztalják az antiszemitizmus csökkenését mint növekedését Csehországban, Romániában és Bulgáriában.

Nyugat-Európában minden harmadik válaszadó az antiszemitizmus erősödését érzékeli, de ugyanakkora rész nem lát változást, és 13 százalék tapasztal csökkenést. Különösen a belgák (52 százalék), hollandok (46) és svájciak (44) látnak országukban növekedést.

Csökkenésről legnagyobb mértékben a románok (29 százalék) és az olaszok (22) számolnak be.

Egy másik kérdés így hangzott: „Mit gondol, manapság az európai társadalomban élő muzulmánok elutasítottsága nagy, kicsi vagy nincs ilyen?” Nyugat-Európában a válaszadók több mint fele gondolja, hogy inkább nyomatékosan utasítják el az Európában élő muzulmánokat; különösen magas a svédek és hollandok aránya, legalacsonyabb pedig a briteké.

Magyarországon a megkérdezettek 36 százaléka lát nagyfokú elutasítást, 16 százalék pedig csak kis mértékűt. További 7 százalék szerint nincs elutasítás, és ugyanannyi a nem válaszolók aránya is. Nem tudja 34 százalék. Ehhez képest a közép-európai országok átlaga kevésbé kritikus képet mutat. Például a bolgárok és csehek mindössze 12 százaléka ítéli a helyzetet erősen kedvezőtlennek. Sőt, a bolgárok 29 százaléka nem lát problémákat az Európában élő muzulmánokkal.

A kutatást koordináló, brüsszeli  Custom Research Worldwide intézet igazgatója, Mark Hofmans az adatokat kommentálva megjegyzi, hogy nincs visszaút:

- Meg kell találnunk az egymással történő kommunikáció révén a békés egymás mellett élés módját. A muzulmán fanatikusok és terroristák csak nagyon csekély kisebbséget jelentenek Európában, és a muzulmán közösségek mérsékelt vezetőivel folytatandó dialógussal rátalálhatunk a megoldásra, mielőtt egyes területek a helyi lakosság számára valódi csatatérré változnak.

A vallásosságot feltáró kutatást a Wall Street Journal Europe című napilap megbízásából a GfK csoport brüsszeli Custom Research Worldwide intézete koordinálta, a GfK nürnbergi központjának pénzügyi támogatásával. 2004 szeptemberében 20 európai országban és az USA-ban összesen 21 102 felnőttet kérdeztek meg. Magyarországon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével zajlott le a kutatás.

Táblázat. A valamilyen vallással többé-kevésbé azonosulók és nem azonosulók megoszlása különböző országokban. (Akkor is azonosulhat, ha nem látogat istentiszteleteket). Százalékban.

Forrás: GfK Piackutató Intézet

Táblázat. A valamilyen Istenben, természetfeletti lényben, teremtőben hívő magyar 15 éves és idősebb felnőttek megoszlása iskolai végzettség szerint. Százalékban.

Forrás: GfK Piackutató Intézet

Táblázat. Az istentiszteletek látogatóinak megoszlása a magukat hívőnek tartó magyar 15 éves és idősebb felnőttek között, jövedelem szerint. Százalékban.

Forrás: GfK Piackutató Intézet

A GfK csoport

A GfK csoport a világ ötödik legnagyobb piackutató vállalata. Tevékenységének öt fő területe a következő: Consumer Tracking, Gyógyszer- és egészségügyi kutatások, Kereskedelem és technológia,  Média és Custom Research. A tizenöt németországi vállalaton kívül a csoport 57 országban több mint 120 leányvállalattal vagy érdekeltséggel rendelkezik. Az alkalmazottak száma több mint 5 300, és közülük 62-en dolgoznak Magyarországon. További információkért kérjük, keresse fel web-oldalunkat: www.gfk.hu.