A Utah Egyetem genetikusainak kísérletével világosabbá vált az evolúció folyamata, az eredmények a kutatók szerint új génterápiai technológiákat dolgozhatnak ki, írja a BBC. "Mi vagyunk az elsők, akik újra létrehoztak egy ősi gént. Bizonyítottuk, hogy két, már specializálódott modern génből rekonstruálni lehet azt az ősi gént, amelyből kettéváltak. Mindez megmagyarázza az evolúció mechanizmusait és folyamatait, és eddigi ismereteinknél többet elárul arról, hogy az anyatermészet hogyan alakította ki az életet" - mondta Petr Tvrdik, a Utah Egyetem kutatója.

Agyfejlődés

Ötszázmillió évvel ezelőtt az állatoknak csupán tizenhárom, úgynevezett Hox génje volt, később minden egyes gén négy másikká vált szét, 52 gént alkotva.

Az evolúció további folyamata és a genetikai mutációk miatt bizonyos gének feleslegessé váltak és eltűntek, így a modern korra az emlősökben 39 Hox gén maradt. Ez a géncsoport több más gén működését irányítja, és ezen keresztül szabályozza például a testalkat kialakulását is. A utahi kísérletben két Hox gént vizsgáltak, a Hoxa1-et, ami az embrionális agyfejlődést befolyásolja, és a Hoxb1, ami az állatok arckifejezését ellenőrző idegsejtek fejlődésében játszik kulcsszerepet.

Hibrid gén

A kísérlet során egyesítették minden egyes gén, az evolúciós fejlődésben jelentős szerepet játszó szekvenciáját, így alakult ki az 530 millió évvel ezelőtti gén ekvivalens változata. A hibrid gén nem teljesen azonos ősi elődjével, de a tudósok szerint alapvető funkcióiban egyezik vele.

"Tulajdonképpen visszamentünk az időben addig, amíg a Hox1 gén még a Hoxa1 és a Hoxb1 génekből állt. Azzal mutattunk valódi példát az evolúció működésére, hogy sikerrel fordítottuk vissza irányát" - mondta Mario Capecchi, a kutatás vezetője.

A kutatócsoport a Developmental Cell folyóiratban jelentette meg a kísérlet eredményeit összefoglaló tanulmányát.