A németországi Max Planck intézet antropológusai egy connecticuti cég segítségével megfejtik a neandervölgyi ember genetikai felépítését. A kutatómunkába azért vágtak bele, mert a neandervölgyi a modern ember legközelebbi rokona, tehát a génjeiből magunkról is nagyon sok mindent megtudhatunk, mondta el a China Daily lapnak Michael Egholm, a 454 Life Sciences nevű cég alelnöke. A kihalt neandervölgyiek több mint kétszázezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában és Ázsiában, és még harmincezer évvel ezelőtt is éltek.

Kérdések

A tudósok elsősorban arra keresik a választ, hogy az ember vajon miként kezdett el két lábon járni, és hogy miként fejlődhettek ki az összetett nyelvek. A neandervölgyiek elég intelligensek voltak, de a modern ember számos kulcsfontosságú képességével nem rendelkeztek.

Tavaly megfejtették ugyan a legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz genetikai felépítését, de az eredmények nyomán több kérdés született, mint amennyi válasz, mondta Jonathan Rothberg, a 454 elnöke. A csimpánz és az ember közt 35 millió különbséget találtak, ami túl sok ahhoz, hogy ezek között megtalálják a legfontosabbakat. Bár a neandervölgyi megfejtésével sem kapunk egyértelmű válaszokat, legalább azt megtudhatjuk, hogy merre kell keresnünk tudati fejlődésünk genetikai kulcsait.

Kirakós

Eléggé megnehezíti a tudósok dolgát, hogy a következő két évben a neandervölgyi több mint hárommilliárd genetikai építőkockáját különféle negyvenezer éves fosszíliákból kell összeszedniük. Például gondot okoz, hogy el kell különíteniük a fosszíliákra rakódott mikrobák DNS-eit. Egholm becslése szerint a minták körülbelül 5 százaléka neandervölgyi DNS, de Rothberg korábbi kísérletekre hivatkozva azt állítja, hogy a gének így is megfejthetők.

A projektben részt vesz Svante Paabo, aki kilenc évvel ezelőtt egy kisebb kísérletben arra talált bizonyítékokat, hogy a neandervölgyi és az ember családfája félmillió évvel ezelőtt egy közös őstől elágazott. Eszerint a neandervölgyi ág zsákutca. Az új kutatás alátámaszthatja ezt a felfedezést.