Ami Istennek hat nap alatt sikerült, az a természetnek hatmilliárd évbe tellett. Mi több, sokan kétségbe vonják, hogy egyáltalán létre jöhetett-e az élet kizárólag a természeti folyamatok eredményeként. A Nature tudományos folyóirat nemrég az élet kialakulásának molekuláris evolúciójával foglalkozó magyar kutatócsoport tudományos eredményeit közölte, és külön cikkben hívta fel az olvasók figyelmét az eredmények jelentõségére. A magyar kutatók - Szabó Péter, Scheuring István, Czárán Tamás és Szathmáry Eörs - számítógéppel szimulálták a természetes szelekció folyamatát.


A természetes szelekció alapja, hogy az élő anyag "másolás" útján sokszorozódik, a másolás azonban nem mindig egészen pontos. A mutáció megváltoztatja az új szervezet túlélőképességét, a környezet pedig folytonosan kiszelektálja a gyengébb túlélőképességű egyedeket. Az élet keletkezésének egyik meghatározó jelentőségű feltétele a másolást megbízhatóan és gyorsan végrehajtó molekularendszer létrejötte. A másolás hűsége azért fontos, mert a túl sok mutáció korlátozza az utódok életképességét, így nem teszi lehetővé egyre fejlettebb struktúrák keletkezését. Emiatt lényeges megbizonyosodni arról, hogy az evolúció során - bizonyos logikus feltevések mellett - egyáltalán végbe megy-e elfogadható valószínűséggel a komplexitás növekedése és a másolóképesség tökéletesedése.

A magyar kutatók négyféle szerves molekulából különböző arányban összetevődő, egymás másolására képes populációk fejlődését vizsgálták. Abból indultak ki, hogy az élet keletkezésekor, a különböző komplexitású szerves vegyületet tartalmazó populációk térben részlegesen elkülönültek. A szimuláció egyes lépéseiben az egymás mellett lévő "egyedek" egymást másolták, és a számítógép segítségével több millió ilyen lépést játszottak le. Az eredmények azt mutatták, hogy a reprodukciót végző molekulák hatékonyan másolták önmagukat. A mutációk hatására tehát egyre nagyobb, és egyre komplexebb élő rendszerek jöhetnek létre. A szimuláció egymást követő lépéseiben a komplex vegyületeken "élősködő" - parazita - molekulák jelenléte ellenére a másolás egyre gyorsabban és egyre pontosabban ment végbe. Ez arra vezetett, hogy a populációban fokozatosan túlsúlyra jutottak a fejlettebb - értsd: magasabb komplexitású és nagyobb méretű - élőanyag-generációk.

A számítógépes szimuláció kiváló eszköznek bizonyult a keletkezés problémájának elemzésére. Az eredmények azt mutatták, hogy akár milliószor újra "lejátszva" az élet kialakulását, mindig elfogadható valószínűséggel generálódik egyre fejlettebb élő anyag. Az eredmények azt is sejtetik, hogy társas élőlények esetén - ellenétben a hagyományos gondolkodással - az együttműködő és segítőkész viselkedési formák még egy alapvetően önző populációban is sikeres változatot jelenthetnek. Mindez azért fontos, mert az evolúció hívő kritikusai úgy vélik: az evolúció természettudományos modellje nem képes elfogadható valószínűséggel bizonyítani, hogy külső beavatkozás nélkül, "önmagától" keletkezhet az új minőség. Nézeteik szerint az evolúció nem alapozza meg a létrejövés folyamatának Isten nélküli modelljét.

A számítógépes szimuláció ezzel szemben világosan igazolja, hogy a reprodukcióra képes élő anyag - ellenétben a hagyományos gondolkodással - reális valószínűséggel jöhet létre. A vizsgálatokban alkalmazott feltevések életszerűek. A különböző populációk térbeli elszigeteltsége egyszerűen azt a természetes helyzetet modellezi, hogy a biokémiai folyamatok valamilyen kristályos felületen mennek végbe. Az adott logikus feltételek mellett az eredmények tehát azt igazolták, hogy a darwini evolúció elfogadható valószínűséggel vezet az élet kialakulására, a folyamatos fejlődés beindulására. A magyar kutatócsoport ennyiben jelentős módon járult hozzá az élet keletkezése problémájának megoldásához - emelte ki a munkájukat méltatva a Nature.