Az "intelligent design" elméletével Phillip E. Johnson 1993-as Darwin on Trial (Darwin perbe fogva) című könyve ismertette meg a világot. Azt vallják, léteznie kellett egy magasabb rendű lénynek, egy intelligens tervezőnek és alkotónak, aki létrehozta az életet. Az "intelligent design" kifejezést Dean H. Kenyon alkotta meg 1989-es Of Pandas and People (Pandákról és emberekről) című, kreacionista tanokat hirdető művében. (A kreacionizmus olyan keresztény nézetrendszer, amelynek hívei szó szerint értelmezik a Bibliát.) Kenyon 1987-ben hivatalos nyilatkozatot tett a kreacionizmus mellett a Legfelsőbb Bíróságon, amely ekkor vizsgálta egy Louisiana államban hozott törvény alkotmányosságát. E törvény szerint a louisianai iskolákban az evolúciós elmélet mellett, azzal azonos óraszámban a teremtéselméletet is tanítani kell. A Legfelsőbb Bíróság végül alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mivel nem felelt meg az egyház és állam szétválasztásáról szóló követelménynek.

Bush elnök augusztusban jelentette be, támogatja azt az elképzelést, miszerint a fejlődéstan mellett "intelligent design"-t is tanítani kell az iskolákban, hogy a diákokat megismertessék a "különféle tudományos nézetekkel." "Ez már tényleg az őrület határait súrolja" - írta ekkor a Washington Post egyik újságírója. "Az intelligent design nem tudományos elmélet, hanem tudománynak álcázott kreacionizmus."

Az elmúlt években Kansas mellett négy másik államban is elhatározták, kritikus elemzésnek vetik alá a darwini elméletet, és az osztálytermekben vitát indítanak egyes tételeiről. Eldöntötték, a tudomány fogalmát is újra definiálják, hogy ne korlátozódjék természettudományos magyarázatokra. A pennsylvaniai Doverben a helyi választások keretében a kansasival ellenkező döntés született november 8-án. Itt az iskolaszék 2004 októberében megszavazta, hogy az elsős gimnazistáknak az iskolaév kezdetén olvassanak fel egy nyilatkozatot, miszerint a darwini fejlődéstan-elméletben "hézagok" vannak, az "intelligent design" alternatívát kínál az élet keletkezésének magyarázatára és a diákok minderről többet megtudhatnak, ha elolvassák Percival Davis és Dean H. Kenyon fent említett művét. Válaszul 11 doveri szülő perbe fogta az iskolaszéket. Mások azért fordultak bírósághoz, mert a doveri iskolaszék kötelezővé akarta tenni az "intelligent design" oktatását az iskolákban.

A perek kapcsán az amerikai sajtó gyakran idézi az első hasonló ügyet 1925-ből, amely azóta a Scopes-féle majomper címen vált ismertté. Tennessee állam Legfelsőbb Bírósága elítélte John T. Scopes biológiatanárt egy szintén 1925-ben hozott törvény alapján, amely szerint tilos olyan elméletet tanítani Tennessee iskoláiban, amely tagadja az isteni teremtés történetét, és azt állítja, hogy az ember a majomtól származik. A törvényt az evolúciós elmélet terjesztésének tilalmaként értelmezték. A 24 éves Scopes, aki a darwini tanokról beszélt diákjainak, bűnösnek találtatott.

Noha 80 év eltelt a Scopes-per óta, az amerikaiak dilemmája nem oldódott meg, nem tudják eldönteni, helyes-e, hogy a közoktatási intézményekben az evolúciós elméletet tanulják a diákok, a kreacionizmusról viszont csak a hittanórákon hallanak. A Gallup közvéleménykutató cég felmérése azt mutatja, az amerikaiak többsége azt szeretné, ha a vallásnak a mostaninál nagyobb hatása lenne a köz-életre. Mintavételük alapján az amerikaiak 49 százaléka úgy érzi, a vallás veszít a társadalomra gyakorolt hatásából, 61 százaléka pedig úgy gondolja, a vallás választ ad a világ problémáira. Egy másik, 2004-es Gallup-felmérés alapján az amerikaiak 45 százaléka úgy gondolja, Isten az embereket jelen formájukban alkotta meg - nem régebben, mint kb. 10 000 éve.

Az evolúció hívei számára mindez félelmetes perspektíva. Ahogy a Washington Post újságírója fogalmazta: "Természettudomány címén azt tanítani az amerikai gyerekeknek, hogy az "intelligent design" eszközeivel szintén magyarázatot nyerhetnek arról, hogyan lettek a madarak madarak, az emberek emberek, semmi mást nem fog eredményezni, csak azt, hogy az amerikai gyerekek butábbak lesznek a társaiknál."