Az elterjedt vélekedés szerint az állatfajok zöme úgy keletkezik, hogy egy faj két fajjá válik szét. A kutatók azonban azt állítják, hogy új állatok létrejöhetnek akkor is, amikor két faj kerül össze, és egyetlen új fajt hoz létre.

Ez a növények között oly gyakori „kettőből egy” evolúciós folyamatot hosszú ideje nagyon ritkának és jelentéktelennek tekintik az állatok között. Egy, az Egyesült Államok északkeleti felén található légyfajra alapuló vadonatúj tanulmány azonban mást sugall.

A lonclégy

A tanulmány szerint a lonclégy két létező amerikai faj – az áfonyalégy és a hóbogyólégy – hibridjeként alakult ki. Az újonnan talált faj a nevét a loncnövényről (Lonicera) kapta, mely növény körül az életciklusa forog.

Az új faj kialakulásának valószínűleg közvetve az emberek az „előidézői” azzal, hogy betelepítettek Észak-Amerikába egy ázsiai loncfajt.

A légy hibridként kezdte létét. A hibrid olyan állattípus, amely két különböző faj párosodásával jön létre, és hibridtársaival képtelen életképes utódot létrehozni. (Az öszvér például a szamár és a ló hibridje, és egymással nem képesek szaporodni.)

Ahhoz, hogy egy hibrid teljesen életképes új faj legyen, elkülönült niche („életfülke”) szükséges, ahol a két szülőfajtól elválasztva tud evolúciósan fejlődni. A lonclégy esetében az idegen loncnövény kínálta ezt a niche-t.

Végeredményként ez a légy szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy két eltérő állatfaj képes egymással kereszteződni és új, különálló fajjá fejlődni, amennyiben hibridjük új élőhelyre vándorol – állítja a tanulmány, amelyet a Pennsylvaniai Állami Egyetem rovartani tanszékének kutatói írtak, és a Nature legfrissebb számában jelent meg.

DNS-elemzés

A csoport a rovar hibrid eredetét részletes „DNS-ujjlenyomat”-vizsgálatokkal állapította meg.

Lehetséges, hogy sok más állat hibridizáció révén jött létre, különösen a parazita rovarok, amelyek egész életciklusa egy adott növényhez kötődik, mondja a tanulmány vezető szerzője, Dietmar Schwarz, evolúcióökológus. A gond szerinte ennek az evolúciós módnak a nehéz észlelésében rejlik.

George Turner, az angliai Hull egyetemének evolúcióbiológia- és biodiverzitás-professzora egyet ért azzal, hogy a hibridizáció révén történő állati evolúció valószínűleg sokkal elterjedtebb, mint korábban hitték.

„Úgy gondolom, ez a fajta speciáció (fajképződés) a legnagyobb valószínűséggel olyan állatoknál fordul elő, ahol sok hasonló, gyorsan evolválódó faj található, így bizonyos rovar- és halcsoportoknál” – teszi hozzá.

Villámgyors evolúció

Német tudósok kameruni (nyugat-afrikai) vulkánok apró krátertavaiban élő bölcsőszájú halakat tanulmányoztak. Közülük legalább egy fajról megállapították a hibrid eredetet. A bölcsőszájú halak közt azonban a folyamat valószínűleg több ezer évet vett igénybe, a lonclégy evolúciója viszont csupán 250 év alatt játszódott le, mert a gazdanövényükül szolgáló loncfaj akkor érkezett Észak-Amerikába.

„Az evolúció nem fejeződött be” – mondja George Turner. – „Állandóan fejlődnek ki új fajok, és az ember nagy hatással lehet erre a folyamatra.”