Köztudott, hogy Hawking amiotróf laterális szklerózisban szenved, mozgásképtelen, és már beszélni sem tud. Az agya viszont kitűnően működik. Villanymotoros tolókocsival közlekedik, egy vagy két ujját használva működtet egy kis számítógépet és egy beszédszintetizátort - ezeken keresztül kommunikál a világgal. Nemcsak jelképesen, de - némi túlzással - ténylegesen is cyborgnak tekinthetjük, főként, ha elfelejtjük a szóra rakódott hollywoodi sallangot. Élő példája annak, hogy a gépekkel "összeépített" ember - a belénk sulykolt negatív képzetek ellenére - nagyon is lehetséges, és egyáltalán nem félelmetes.

A fentiek ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a tudós a cybertechnológiák tökéletesítését szorgalmazza. "Amilyen gyorsan csak lehet, olyan technológiákat kell kifejlesztenünk, melyek közvetlen kapcsolatot létesítenek az agy és a számítógép között, hogy a mesterséges agyak támogassák, és ne gátolják az emberi intelligenciát" - javasolja.

Az interjút pozitívan fogadta a tudományos közvélemény: a genetikai tervezés, az ember és a gép interakciója hosszú évek óta a legnépszerűbb és a legtöbb vitát kiváltó témák közé tartoznak. Hawking nyilatkozatának legfőbb szenzációja, hogy egy világszerte elismert, a nemzetközi tudományos élet középpontjában lévő tudós állt ki olyan fejlesztések vagy lehetőségek mellett, amelyeket többnyire csak transzhumanisták, futurológusok és nanotervezők hangoztatta, és amelyeket hajlamos a tudományos mainstream scifista álmodozásnak minősíteni.

Persze vannak, akik Hawkinggel is vitába szállnak. Sue Mayer, a Genewatch kutatócsoport vezetője szerint Hawking "rossz irányba viszi el a genetikai tervezésről folyó vitát." Nem hiszi, sőt naivitásnak tartja, hogy DNS-ünket módosítva leszünk képesek kordában tartani a számítógépeket. Ray Kurzweil a "spirituális gépek" szemszögéből bírál. A kutató nonszensznek tartja, hogy bármiféle DNS-változtatás segíthet rajtunk. A komputerek már most sokkal gyorsabbak, pontosabbak, és a tudásmegosztásban is előttünk járnak. A potenciális (és prognosztizált) mesterséges intelligenciákkal összehasonlítva, DNS-alapú agyunk lassabb, befogadóképessége korlátozottabb.

A közvetlen ember-gép kapcsolat legjárhatóbb útja - sebészi beavatkozást nem igényel, fájdalommentes - a nanobotok és az agy közötti (majdani) kommunikáció. Kurzweil szerint az ember inkább általuk (és nem a DNS-manipuláció által) "erősíthető fel". A fejlődés biológiai és nem-biológiai elemek komplex, kibogozhatatlan fúziójához vezet. Tehát Hawkingnak nincs mitől félnie, a gépi evolúció pedig törvényszerűen "erős" mesterséges intelligenciákhoz vezet. A két intelligenciatípust közelíteni kell egymáshoz, s nem távolítani. Egymásért, nem egymás ellenében létezünk.