"Célunk azon ezoterikus, nyitott gondolkodású emberek összefogása egy tradicionális, pogány mozgalom keretein belül, akik szeretnék megismerni a világot, és keresik benne saját helyüket, útjukat" - így mutatkozik be a magát újraéledő természetkultusznak nevező Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza.

Mindez csupán arra példa, hogy a magyarországi egyházak és vallási irányzatok meglehetősen sokfélék, némelyikük igen távol esik a mifelénk megszokott zsidó-keresztény kultúrkörtől. Az iszlám egyelőre nem igazán tudott gyökeret verni nálunk, viszont nagy népszerűségnek örvendenek az olyan - sokak szemében egzotikusnak számító - távoli vallások, mint a Krisna-hit vagy a buddhizmus.

A bíróságon nyilvántartásba vett vallási közösségek száma jelentős növekedést mutat. Tavaly nyolc új egyházat jegyeztek be: 1999-ben még csak 73 egyház működött Magyarországon, 2002-ben 103, 2005-ben már 127. A kérdés az, hogy kizárólag a vallási sokszínűség megnyilvánulásáról van-e szó, netán anyagi érdekek is serkentik az egyházalapítási kedvet.

Az a szervezet, amely eleget tesz a nem túl szigorú formai követelményeknek, és bejegyzik a bíróságon, jogosulttá válik arra, hogy egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtsön. Ha pedig sikerül adófelajánlásokat gyűjtenie, akkor az így kapott összeget az állam - részben a vatikáni szerződés alapján, részben saját vállalása miatt - bőkezűen kiegészíti.

Az adatok sokatmondóak. Az egyházak tavaly közel 3,5 milliárd forintot kaptak az adófizetőktől, az állami kiegészítés mértéke ennek két és félszerese, mintegy 8,7 milliárd volt. Az egyházak így ebből a forrásból összesen 12,4 milliárd forint támogatásban részesültek. A kulturális tárca minapi közleménye hangsúlyozta: a pénzt az egyházak szabadon, minden megkötés nélkül használhatják fel.

Az állami kiegészítést annak megfelelően osztják el, hogy az adott egyház számára hány adófelajánlás érkezett. Pillanatnyilag egy adófelajánlás csaknem 14 ezer - egész pontosan: 13 844 - forintot ér. Néhány száz támogató már egész szép summával gyarapíthatja egy vallási közösség bevételét. A Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház például 378 adózó egyszázalékos átutalása révén megközelítőleg kétmillió forinthoz jutott, és ehhez hozzájött még több mint 5,2 millió forint állami kiegészítés. Tovább tallózva a névsorban: az Ősmagyar Egyház összesen mintegy 7,8 millió, a szcientológia egyház 18,4 millió forintot kapott.

Senki sem vitatja, hogy az egyházként bejegyzett szervezetek között vannak, lehetnek olyan formációk, amelyek lényegüket tekintve gazdasági társaságok, a vallást csak ürügyként használják. Ugyanakkor nincs esély arra, hogy a parlament szigorítsa az egyházakról szóló - jelenleg igen megengedő - jogszabályokat. Ehhez a képviselők kétharmadának támogatására, a kormány és az ellenzék egyetértésére lenne szükség. Az egyik ellenérv az, hogy a demokráciára sokkal kisebb veszélyt jelentenek az esetleges gazdasági visszaélések, mint az, ha korlátozzák a vallásszabadságot. Ebben van is valami. Amikor a jobboldali pártok megpróbálkoztak a törvények szigorításával, erősen úgy tűnt, hogy legfontosabbnak a nagy keresztény egyházak pozícióinak javítását tartják, a "vallási köntösbe bújt szervezetek" kiszűrése számukra másodlagos.