Most, hogy a Kiscelli Múzeumban rendben (?) lezajlott és menetrendszerûen bezárt Hermann Nitsch viharos kiállítása, nem árt egy pillanatra visszatérni a kiállítást elítélõk, esetenként betiltását követelõk retorikájának egyik elemére, a "többségi" érvelésre. Két állítás is elhangzott: egyrészt az, hogy Magyarországon a többség vallásos, másrészt az, hogy a többség katolikus. Tegyük most zárójelbe azt a problémát, hogy eldönthetõk-e ízléskérdések vagy mûvészeti kérdések többségi alapon (nyilvánvalóan nem, mint ahogy egyébként jogi, közjogi kérdések sem — hogy csak két példát említsek, Magyarországon a többség egyaránt támogatja a halálbüntetés újrabevezetését és a köztársasági elnök közvetlen megválasztását, mégsem lehetséges ezekben az ügyekben népszavazás). Tegyük zárójelbe azt a kérdést is, hogy legitim képviselõje-e bármelyik egyház vezetõsége hívei összességének akkor, amikor véleményt nyilvánít egy mûvészeti produkcióról, és azt is, hogy jogosult-e egy kormányzati tisztviselõ valamely kulturális rendezvény betiltását kezdeményezni. Fordítsuk figyelmünket az említett "többségi" hivatkozás valóságtartalmára. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet hosszú évek óta végzett felméréseiben rendszeresen feltesz néhány kérdést a népesség felekezeti hovatartozásáról, vallásosságáról és a templomba járás gyakoriságáról.

Kétségtelen, hogy a magyar népességnek mindössze 7 százaléka állítja, hogy nem keresztelték meg, illetve semmilyen felekezetbe nem jegyezték be, és a többség, a felnõtt népesség kétharmada születésekor a katolikus hitben kapott keresztséget. Ezzel szemben ma az emberek 53 százaléka, (a katolikusok 55 százaléka) tartja magát valamely felekezethez tartozónak (táblázat). Így a teljes felnõtt népességben saját önbesorolását tekintve 37 százalék a katolikus egyházhoz formálisan kötõdõ hívek aránya. Ezek többsége azonban "nem követi az egyház tanítását", hanem sajátos viszonya van a hithez, vagyis azt állítja, hogy "a maga módján" vallásos (táblázat).

A vallásgyakorlás intenzitásának egyik szokásos mércéje a templomba járás gyakorisága. A Medián erre vonatkozó adatai szerint a felnõtt népesség közel háromnegyede egyáltalán nem vagy csak családi események, nagy ünnepek alkalmából jár templomba, vallási összejövetelre. E az arány a magukat katolikusnak tartók körében is eléri az 55 százalékot (táblázat).

Jelenleg valamilyen felekezethez tartozónak vallja-e magát — a születéskori felekezet százalékában

	katolikus	református	evangélikus	egyéb felekezet	nem keresztelték, nem jegyezték be	együtt
jelenleg is tartozik valamilyen felekezethez	55	62	63	55	6	53
nem tartozik felekezethez	45	38	37	45	94	47
összesen	100	100	100	100	100	100

A jelenlegi felekezeti hovatartozás és a vallásosság összefüggése (a felnõtt népesség százalékában)

	katolikus	református	evangélikus	egyéb felekezet	nem tartozik felekezethez	együtt
az egyház tanítását követi	8	2	1	1	1	13
vallásos a maga módján	25	10	2	-	19	56
nem vallásos	3	1	-	-	24	28
nem tudja eldönteni	1	-	-	-	2	3
együtt	37	13	3	1	46	100

A jelenlegi felekezeti hovatartozás és a templomba járás gyakoriságának összefüggése (a felnõtt népesség százalékában)

	katolikus	református	evangélikus	egyéb felekezet	nem tartozik felekezethez	együtt
hetente legalább egyszer	8	-	-	1	1	10
havonta többször	3	1	-	-	-	4
évente többször	6	3	1	-	3	13
családi események, nagy ünnepek alkalmából	15	6	1	-	17	39
soha	5	3	1	-	25	34
együtt	37	13	3	1	46	100