A Harmadik, másnéven az Apokalipszis lovasának szellemében - ki a világvégébe lovagol, ama kétágú mérleget tartva a kezében - a keresztény fundamentalisták az „egyenlő bánásmódért” küzdenek az állami iskolák tananyagát illetően, az általuk „intelligens tervezés"-nek nevezett, vagyis a saját teremtéstörténetük politikailag elfogadott változatának ügyében.

Ezen változat azt állítja, hogy a földi élet túlságosan összetett ahhoz, hogy az természetes úton, evolúciós folyamatok eredményeként jött volna létre. Ehelyett azt egy természetfölötti intelligencia tervezte meg és hozta létre. Isten, mint „tervező” említése következetesen ki lett törölve, mely az evangéliumi teremtéstörténet radikális, új irányvonalát jelenti.

Míg ez, a fundamentalisták és természettudósok közt folyó évezredes küzdelem az elmúlt évtizedekben már egyre inkább hanyatlik, egyes evolúcióellenes aktivisták az utóbbi időben számos rejtett pozícióra tettek szert, hogy onnan indíthassák támadásaikat.

A Georgia állambeli Cobb megyében figyelmeztető cédulákat ragasztottak a tudományos szöveggyűjteményekre, melyek arra figyelmeztetik a diákokat, hogy az evolúció „csak egy elmélet és nem tény”. A wisconsini Grantsburgben a tudományos jellegű tananyagnak most már az úgynevezett „más elméleteket” is tartalmaznia kell az élet eredetét illetően. A Pennsylvania állambeli Dover város okatásügyi rendelete pedig az első a nemzet történetében, mely felhatalmazza az iskolákat a kreacionizmus tanítására.

Ezek a szellemi csatározások hit és értelem között azonban minden kétséget kizáróan gyakorlati hatással lehetnek a közegre is, melyet érintenek. De emellett egy nagyobb szellemi betegséget előrejelzö tüneteket is jelentenek az országban, mely állandósítja a tudomány világának meg nem értettségét, és ennek alattomos hatása lesz az oktatásra és a politikai közéletre egyaránt.

A „Tudományos Közismeretek” című újság 2004-es felmérése szerint 5 amerikaiból négynek hiányosak az ismeretei a tudományos nézetekről és módszerekről. Az Egyesült Államok a fejlett országok huszas ranglétrájának 14-ik helyén áll az olvasottságot illetően. A döntések, melyek a Cobb megyei, grantsburgi és doveri iskolák vezetőségének tulajdoníthatóak, a nemzeti tudatlanság jelképeiként tudhatóak be.

Cobb Megye lakóinak majdnem igaza volt mikor azt mondták, hogy az evolúció csak egy teória. Viszont megcsillantották a tudatlanságukat is, mikor azt mondták hogy nem tudományos tény.

Az evolúció valóban egy elmélet abban az értelemben, hogy egy „összetett és jól bebizonyított kinyilatkoztatási modell”. De a szó lekicsínyítő, pejoratív értelmében csupán egy ötlet. Cobb megye ott hibázott, hogy nem volt képes elfogadni az elmélet-szó e tudományos és köznyelvi jelentése közti alapvető különbséget.

Ahogy egy néhai biológus, Steven Jay Gould szerint: „A tudományban a tények csak egy olyan fokig bizonyíthatóak, ahol már természetellenes dolog megtagadni a végleges megállapodást.” Tekintve a rengeteg adatot, mely az evolúciót támogatja, a Cobb megyei döntés természetszerűtlensége egyenértékű a gravitáció, a baktériumok vagy az atomok létezésének tagadásával.

Gransburg városa azt akarja, hogy a tanulók nyitott szemmel tekintsenek „más tudományos modellekre az eredetettel kapcsolatban, és azonosítsák azon tudományos adatokat, melyek ezeket igazolják”. Egy olvasott iskolai szakvezetés tudná, hogy nincs más általános teória az élet eredetét illetően, és még ennél is kevesebb adat van ami ezt alátámasztaná.

Mind az evolúció, mind az intelligens tervezés már jóval megelőzte Charles Darwint. Az ő nagyapja már írt az evolúcióról a költeményeiben, pont akkortájt, mikor William Paley felvetette az intelligens tervezésről szóló teóriáját az 1802-ben kiadott könyvében „Természeti Teológia” címmel. Akárhogyis, mindkét változat helyességének bizonyításához szükség volt az élet kialakulásának és fejlődésének folyamatára.

Darwin természetes kiválasztódásról szóló elmélete épp ezzel a mechanizmussal látta el az evolóciót. A természetes szelekció heurisztikus és jövőbe mutató hatalma a 19. századi irodalmi eszményt a 21. század legátütőbb erejű tudományos elméletévé változtatta.

Más részről az intelligens tervezés még mindig hiányában szenved egy a természetes szelekcióval egyenértékű mechanizmusnak, mely elfogadható tudományos ténnyé tenné azt. Ezáltal mind ama természetfeletti tervező, mind teremtő munkájának folyamatát képtelenség megmagyarázni. Amíg a tudósok nem találnak egy olyan mechanizmust, melynek segítségével tanulmányozhatnák a természetfölötti tartományt, a kreacionizmus által emlegetett teremtőt elfogulatlanul kell hogy kezeljék Grantsburg tanulói.

Amiket minden diák megtanulhat és krikus szemmel vizsgálhat, azok az evolúció tudományán belül zajló viták és egymással szemben álló elméletek. Ellentétben azzal, amit a kreacionisták a tájékozatlan emberekkel el akarnak hitetni, e viták nem a tudomány gyengeségét jelentik, hanem épp az egyik támpontját a sok közül. A tudomány akkor fejlődik, hogyha egy vita felvetődik és megoldatlan marad.

Az olvasatlan társadalomra leselkedő veszély nemcsak a hit és értelem közti harcban rejlik. Hanem inkább a babona és áltudományok iránti fogékonyságban.

Nem olyan rég még furcsaságnak hittük azt, hogy ha egy elnök egy asztrológussal ült le megtervezni a napi ügymenetét. Most viszont van egy evangélikus elnökünk, aki úgy hiszi hogy a legfelsőbb bíróság még mindig a kreacionizmus szellemében hoz olyan döntéseket, melyek befolyással vannak a tudományos kutatásra, az orvostudományra, az oktatásra és a gazdaságra. Sajnos a „furcsa” szó nem épp a megfelelő jelző e valós helyzetre.

Robert Weitzel egy iskolai jogtanácsadó, aki a Wisconsin állambeli Middletonban él. Állandó munkatársa a madisoni Capital Times című napilap „Életstílus és Op-Ed” nevet viselő rovatának. Tanulmányai a milwaukee-i Journal Sentinels-nél is meg szoktak jelenni.

Fordította: Horváth Lajos