Margaret Turnbull (Carnegie Institution, Washington) olyan csillagokat keresett, amelyek jelenlegi tudásunk alapján társaiknál nagyobb eséllyel rendelkeznek életet hordozó bolygókkal - és azokon akár intelligens életformák is kialakulhatnak. Mivel eddig sajnos csak egyetlen ilyet ismerünk, a kutatás viszonylag behatárolt: a földihez hasonló feltételeket nyújtó planétákat keresünk. Bár elméletileg ettől eltérő körülmények között sem lehetetlen az élet kialakulása, azok jellemzőiről semmilyen ismeretünk nincsen. Napjaink asztrobiológiai kutatásai révén feltehetőleg jobb eséllyel tudjuk kijelölni azon célpontokat, amelyeket a jövőben az exobolygók keresésében és a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence, azaz a földön kívüli intelligenciát kereső) programokban rádiócsillagászati módszerekkel is érdemes figyelni. Utóbbi témakörben az eddigi sikertelen megfigyelések lehetséges oka közül az egyik, hogy túl sok égitest között kellene megtalálni a megfelelőket, azokat pedig a megfelelő időben, a megfelelő hullámhosszon megfigyelni. A célpontok körét tehát érdemes szűkíteni azon csillagokra, amelyek esetleges bolygóinál - mai ismereteink alapján - a többi égitesthez képest nagyobb az élet és az értelem kialakulásának valószínűsége.

Turnbull első lépésként egy 17 129 csillagot számláló listát, a közeli lakható csillagok katalógusát

(Catalog of Nearby Habitable Systems) állította össze. A listába az alábbi szempontok lapján kerülhettek be különböző csillagok.

Az egyik kritérium a csillag kora volt: legalább 3 milliárd évesnek kellett lennie. Mai ismereteink szerint egy földihez hasonló bioszférában bizonyos idő kell, hogy olyan fejlett életformák jelenjenek meg, amelyek esetleg mesterséges jeleket kezdenek az űrbe bocsátani. Ennek az időtartamnak azonban a hossza nem ismert, és sok jel mutat arra, hogy igen nehéz lesz még csak durván is megbecsülni. Bolygónkon például az élet nem csak fokozatos evolúcióval fejlődött, hanem hatalmas ugrások is gyorsították a folyamatot, amelyek között sokkal lassabb volt az evolúciós tempó. Ha ilyen ugrások sűrűbben vannak, talán rövidebb időtartam is elegendő - bár mindez csak elméleti közelítés egyetlen, csak részben ismert példa, vagyis a földi bioszféra alapján.

Fontos kritérium volt még, hogy a csillag vastartalma legalább 50%-a legyen a Napnál megfigyelhető koncentrációnak. A vastartalom az egyéb fémek (a csillagászatban a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemek) jelenlétére utal, amelyekre mind a bolygók keletkezéséhez, mind az összetett szerves vegyületek kialakulásához nagy szükség van. Bár elméletileg alacsony fémtartalmú csillagok körül sem kizárt a Földhöz hasonló planéták kialakulása, létrejöttük valószínűségét növeli a magasabb fémtartalom. Az erős kitöréseket, flereket mutató csillagok kimaradtak a listából, részben azért is, mert sok közülük igen fiatal. Az 1,5 naptömegnél nagyobb tömegű csillagok szintén kiestek, mivel élettartamuk lényegesen rövidebb a Napénál. Emellett a közeli társakkal bíró kettősök sem kerültek a listára, és azok is kihullottak a rostán, amelyek nem fősorozati, azaz nyugodt periódusában járnak életüknek. Az így összeállított lista perspektivikus és egyben viszonylag könnyen tanulmányozható tagjai közül sorolunk fel néhányat az alábbiakban. Ezek feltehetőleg hangsúlyozottan szerepelnek majd a közeljövő SETI-programjai és a Föld-típusú bolygókra vadászó űrteleszkópok célpontjai között.