A mesterségesintelligencia-kutatások kezdetétől kérdés a tudósok számára, hogyan lehet a robotokat az ember szociális és kommunikációs képességeivel felruházni. Az olasz Kognitívtudományi és Technológiai Intézet célja, hogy a robotok képesek legyenek kooperálni más gépekkel, és képesek legyenek saját nyelvet fejleszteni a környezetükkel zajló interakció tapasztalatai alapján.

Aibo beszél

Ezzel a technológiával a franciaországi Sony tudományos laboratóriuma Aibo robotkutyát az intelligencia egy magasabb szintjére emelné, írja a Scenta. Ahelyett, hogy új kutyatrükköket írnának Aibo algoritmusaiba, az olasz projekt technológiája segítségével a kutya saját maga tanulna trükköket, amelyeket akár meg is taníthatna társainak.

"A technológiának köszönhetően a gépek képesek fejleszteni saját magukat, emberi beavatkozás nélkül. A Sony bemutatta, hogy a technológia képességet biztosít a robotoknak arra, hogy saját nyelvet fejlesszenek, leírják környezetüket és kommunikáljanak a többi Aibóval" - magyarázta Stefano Nolfi, az ECAgens projekt (Embedded Communicating Agents - beépített kommunikáló ágensek) koordinátora. A projektben robotikatudósok, nyelvészek és biológusok közösen dolgoznak.

Kíváncsiság

A kutatócsoport szerint a legizgalmasabb aspektusa az lesz a kutatásnak, hogy a robotok miként tanulnak meg interakcióba kerülni egymással és kommunikálni. Az emberek, ha a 'labda' kifejezést használják, akkor a kerek, pattogós, guruló, gömbölyű tárgyra asszociálnak. Az Aibo kutyák első és legfontosabb feladata, hogy meghatározott kódokat (vagyis szavakat) rendeljenek a kifejezésre szánt objektumhoz (például a labdához).

A kutatócsoport az eredményt a robotok kíváncsiságának növelésével igyekszik elérni. Ingereket programoznak az Aibo szenzoraiba, aki megtanulja megkülönböztetni a tárgyakat, illetve azt, hogyan kerüljön kapcsolatba velük. A kíváncsiságot élénkítő technológia a robotot folyamatosan újabb és újabb feladatokra készteti, aki ezzel párhuzamban felhagy a szociálisan értelmetlennek tűnő tevékenységekkel. Éppen úgy, ahogy a gyerekek is fokozatosan tanulnak, a robot is egyre összetettebb feladatokra lesz képes.

Gyerekszerű robotok

A nyelvtanulásban is a gyerekekre hasonlítanak, a céltalan gügyögésnek megfelelő kommunikációtól kezdve a nyelvtani szabályokig és magas szintű szókincsig terjed a tanulás. "Ez nem csupán a robotikában és a mesterségesintelligencia-kutatásban jelent perspektívát, hanem az emberek és állatok nyelvi rendszereinek megértésében is segít" - mondta Nolfi.

A robotok nyelvtanulása nem újdonság, magyar vonatkozású kutatásban is fejlesztenek kommunikáló ágenseket. Eiben Ágoston, az amszterdami Vrije Universiteit informatika tanszékének professzora vezeti a New Ties elnevezésű 1,6 millió eurós EU-s projektet, amelyben 2005 szeptemberétől az ELTE informatika tanszékének bevonásával teremtenek világokat.

Színeket különböztet

A New Ties-ban is dolgozik nyelvész, Eiben Ágoston az Indexnek 2005 februárjában adott interjújában elmondta a semmiből nyelvteremtés fejlődését is vizsgálják. "A nyelvészünk vizsgálja az úgynevezett nyelvevolúciót: hogyan lehet a semmiből nyelvet előállítani a számítógépen. Jelenleg olyan eredményeik vannak, hogy a kommunikáló egyedek a semmiből eljutnak odáig, hogy megtanulnak egy nyelvet (és meg tudják egymásnak is tanítani), amivel formákat és színeket is felismernek. Meg tudják mondani, hogy egy zöld négyzetet vagy egy piros kört látnak-e. Ezen a téren a mi projektünk hatalmas lépést készül tenni, amit vagy elérünk, vagy nem. De ha tényleg beindul a nyelvfejlődés, akkor hogy fogjuk megérteni őket? Éppen ezért a kezdetektől velük együtt fogjuk tanulni a nyelvet" - mondta az Indexnek.