Republikánus tézisek
2006.07.02. 08:48
Polgári kiáltvány a vallásról
Hír: "A "történelmi" egyházak az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert álláspontjuk szerint a hatályba lépo esélyegyenloségi törvény sérti autonómiájukat." Az egyházaknak az államtól való teljes függetlensége a modern polgári társadalom egészének érdeke, de egyúttal elemi érdeke a hívok közösségeinek is. Az egyházakról történelmileg kialakult, feudális maradványokkal súlyosan terhelt nézetek és elvek megváltoztatására van szükség, amely a polgári egyenloség talaján teremt valódi függetlenséget és autonómiát a hívo honpolgárok szabad szervezodéseinek.
(1) Hit, világnézet, vallás és vallástalanság minden polgár legszemélyesebb magánügye kell legyen.
(2) Polgári társadalomban nem lehet sem alkalmazás, sem más lehetoség vagy eljárás realizálásának (vállalkozás, tanulás, tanítás, egészségügyi ellátás, ügyintézés, szociális szolgáltatás stb.) feltétele származás, etnikai hovatartozás, vallási vagy világnézeti meggyozodés, vallási vagy más (törvényes) szervezethez való tartozás, vagy annak hiánya, szexuális irányultság, nem, kor.
(1) A polgári állam legyen a vallások (egyházak) tekintetében semleges. Hivatalaiban, intézményeiben, vagy képviseloi által ne nyilvánítson ki vallási (vagy valamely egyházzal kapcsolatos) preferenciát, sem megnyilatkozással, sem ráutaló magatartással, sem vallási jelképekkel.
(2) Az állami finanszírozású vagy államilag támogatott és állami feladatot ellátó intézményekben (iskolák, hivatalok, kórházak, szociális intézmények stb.) legyen tiltott minden vallási jelkép közszemlére tétele, az intézmény alkalmazottai számára pedig ilyenek nyílt viselése az intézményen belül.
(3) A (2) bekezdés szerinti alap- és középfokú tanintézményekben a tanulók számára legyen tiltott az említett jelképek nyílt viselése.
(1) A polgári állam ne tegyen különbséget honpolgárok szabad társulásai között, azok világnézete, eszmeisége, értékrendje alapján, és közömbösek legyenek számára e társulások belso, szervezeti tevékenységet meghatározó indítékok.
(2) Miként a honpolgárok bármely más, tetszoleges csoportjai, a hívo emberek is szabadon szervezhessék meg közösségeiket, s ebben minden más honpolgári társulással teljesen azonos státus illesse meg oket.
(3) Ezen közösségek (a továbbiakban: "egyházak") viszonya a polgári államhoz ne különbözzön más honpolgári társulásokétól.
(4) Az egyházak viszonyát a polgári államhoz a honpolgárok önszervezodését szabályozó törvények határozzák meg, mindenfajta pozitív vagy negatív diszkriminációtól mentesen.
(5) A polgári állam ne ismerjen el semmiféle különbséget vagy hierarchiát azonos besorolású honpolgári szervezodések között, így sem az egyházak és más, nem politikai párt jellegu, eszmei közösségen alapuló honpolgári társulások között, sem pedig egyház és egyház között.
(6) Egyes egyházak "történelmi" jelzoje puszta utalás a múltra, s ez ne teremtsen jogalapot semmiféle (jelenbeli) megkülönböztetésre.
(1) A honpolgárok szabadon szervezett közösségei, így az egyházak is, legyenek teljesen függetlenek a polgári államtól.
(2) A polgári állam (semlegességébol eredoen) ne részesítsen költségvetési támogatásban alanyi jogon, vagy szervezeti (hitéleti) tevékenysége alapján egyetlen honpolgári szabad szervezodést sem, tehát egyetlen egyházat sem.
(1) Az egyházak (más honpolgári társulásokkal megegyezoen) szabadon döntsenek tevékenységükrol, meghatározva ezzel törvényi besorolásukat a többi szervezodés közé.
(2) Az egyházak szabadon döntsenek szervezeti (hitéleti) tevékenységükkel összefüggo kérdésekben, jelöljék ki, illetve válasszák meg tisztségviseloiket, vezetoiket, határozzanak tagságukról, szertartásaikról.
(3) A polgári állam semmilyen formában ne támogassa az egyházak hitéleti jellegu oktatási, képzési tevékenységét. (A 4. § [2] bekezdése alapján.)
(4) Az egyházak, hitéleti tevékenységükön túl, más területen is kifejthessenek aktivitást (üzleti életben, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, szociális-karitatív szférában, stb.), ám csak más, ugyanilyen tevékenységeket folytató társulásokkal megegyezo feltételek mellett.
(1) Az egyházak hitéleten kívüli tevékenységére ugyanazon törvényi feltételek vonatkozzanak, mint bármely más, nem egyházi, hasonló tevékenységet folytató szervezetre.
(2) Az egyházak (minden más szabad polgári egyesüléssel megegyezoen) hitéleten kívüli tevékenységük segítésére, fenntartására, a tulajdonukban lévo kulturális értékek megorzésére stb., pályázhassanak állami vagy más támogatásokra, ugyanolyan feltételek mellett, mint az azonos helyzetben lévo, illetve azonos tevékenységet folytató, nem egyházi szervezetek.
(3) Ha egy egyház hitéleten kívüli tevékenysége valamely területen egyenértéku egy megfelelo állami tevékenységgel, és alkalmas annak kiváltására, akkor az adott egyház (mint bármely más szervezet) igényt tarthasson arra az állami támogatásra, amely a hasonló állami szolgáltatást megillette.
(4) Ha egy egyház valamely intézménye (tevékenysége) a 6. § (3) bekezdésében leírtak alapján részesül a polgári állam támogatásában, az egyház által fenntartott ezen intézménynek az állami intézményekkel megegyezo módon (a 2. § [2] és [3] bekezdése alapján) kell világnézetileg semlegesnek lennie.
(5) Ha egy egyház a támogatásra nem tart igényt, akkor az egyházi intézmény (tevékenység) az 5. § (2) bekezdésében leírt hitéleti szabadságot élvezze, kivéve a tevékenység gazdasági szabályozását, az alkalmazás feltételeit, és az egyházon kívüli honpolgárokkal való kapcsolatokat meghatározó törvényeket.
(6) Az egyházak a tulajdonukban lévo ingatlanokkal kapcsolatban ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint bármely más tulajdonos, függetlenül attól, hogy az ingatlan hitéleti vagy egyéb tevékenység színteréül szolgál-e.
(1) A hívek száma egyetlen egyház számára se teremthessen jogalapot politikai jogok megszerzésére.
(2) Bármely egyház szabadon fejthesse ki közösségének véleményét bármirol, tekintet nélkül arra, hogy az adott vélemény kifejtése politikai tevékenységnek minosítheto-e vagy sem.
(3) Az egyházak tagjai (vezetoi, tisztségviseloi stb.) szabad honpolgárok, akiknek egyházukban elfoglalt helyük a polgári állam szempontjából magánügy kell legyen, ezért a polgári állam semmilyen vonatkozásban ne korlátozza politikai tevékenységüket.
(4) Valamely egyházban elfoglalt pozíció, rang, státus semmiféle jelentoséggel ne bírjon a polgári egyenloség vonatkozásában.
A "történelminek" nevezett egyházak felelossége történelmi méretu: foglyai maradnak-e a múltnak, vagy képesek lesznek segíteni Magyarország polgári átalakulását...
Lukács Gábor matematikus, Humboldt-ösztöndíjas kutató
Lukács János filozófus, egyetemi oktató
|