Nem az a kérdés, hogy lehet-e módosítani a "Vatikáni megállapodás" néven elhíresült nemzetközi szerződésen. Miért is ne lehetne, hiszen maga a megállapodás megadja erre a lehetőséget. Az igazi kérdés, hogy vajon mi szükség volt e megállapodásra? A rendszerváltást követően az állam és az egyház viszonyának korszerű rendezését, az egyházak önállóságának megteremtését, az elvett ingatlanokért való kárpótlást, az egyházak működéséhez szükséges állami támogatást, s egyáltalán: az egyes állampolgárok lelkiismereti és vallási szabadságát kiszámítható jogi garanciák biztosították. Jó ok van annak feltételezésére, hogy az Európa-szerte befolyásából folyamatosan veszítő egyház a konkordátumok és az ilyen jellegű megállapodások révén próbálja privilégiumait fenntartani, s a hívek hanyatló száma ellenére a rendkívül jelentős anyagi támogatásokat megőrizni. Másfelől az akkori MSZP vezetése lelkiismereti okokból és a szavazatszerzés - mint utóbb kiderült hiú - reményében ment bele az alkotmányos szempontból meglehetősen aggályos szövegű megállapodásba.

Ugyanis - s ezért tűnik elengedhetetlennek a megállapodás újragondolása - a szöveg súlyos jogtechnikai hiányosságai mellett ellentmondani látszik az Alkotmány szellemiségének. Hiszen hogyan fordulhat elő, hogy - egyebek mellett - az állam és az egyház elválasztását, valamint a felekezetek egyenjogúságának alkotmányos elvét garantáló törvénnyel ellentétben a megállapodás egyes egyházaknak többletjogokat biztosít, míg másokat hátrányos helyzetbe hoz? Hogy a katolikus egyházat a többihez képest anyagilag előnyösen pozícionálja, s hogy a megállapodás az állam szuverén jogalkotói jogkörét leszűkíti, és a jogalkotót függő helyzetbe hozza az egyháznak a megállapodásban biztosított beleegyezési joga gyakorlásától?

S csak tippelhetünk, vajon milyen okokból maradtak a szövegben olyan ködös mondatok (például: "A Magyar Állam, lehetőségei szerint, továbbra is rendkívüli támogatást ad pontosan meghatározott és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jelzett célokra."), amelyek legfeljebb az éppen regnáló politikai hatalomnak biztosítanak lehetőséget arra, hogy az egyházzal szembeni politikai elégedettségét nagyvonalúan kifejezésre juttathassa.

A megállapodás szövegének és szellemiségének újragondolására megérett az idő. Nem az egyház(ak) ellenében, hanem az alkotmányosság érdekében.