|
Nem lesz kisebbség a zsidóság
2006.07.04. 06:52
Nem tudta összegyűjteni a kijelölt határidőig a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület a szükséges ezer aláírást annak érdekében, hogy a mintegy 100 ezres lélekszámúra becsült magyarországi zsidóságot nemzeti kisebbségként ismerjék el.
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért célja az volt, hogy az 1993. évi LXXVII. törvényben felsorolt 13 hazai nemzeti kisebbséget az Országgyűlés egészítse ki a magyarországi zsidó kisebbségi népcsoporttal.
Százezren vannak?
A kezdeményezők szerint "jelenleg Magyarországon mértékadó szociológiai felmérések szerint százezer körüli számban élnek zsidók, vagy zsidó származású személyek". A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője az MTI-vel hétfőn közölte: a kezdeményezéshez szükséges ezer aláírást a szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie, és erről a keddi ülésen tájékoztatja az Országos Választási Bizottságot.
Jó szándékú kezdeményezés volt
Jóindulatú ember vagyok, és nem abból indulok ki, hogyan lehet elrontani egy jó szándékú kezdeményezést, mondta Szegő András, az aláírásgyűjtési akció egyik elindítója korábban az Indexnek. Annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy felvetődött: esetleg provokátorok is regisztráltatják magukat zsidóként. Szegő szerint kezdeményezésükben semmilyen szerepet nem játszottak a Mazsihisz vitái, állítása szerint neki sem volt soha kapcsolata a szervezettel. Korábban ugyanis felvetődött, hogy a vallási szervezetben lévő nézeteltérések miatt próbálnak egyesek "kisebbségi területen" érvényesülni.
Rytkó Emília korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezés során "nem támogató aláírásokat kell gyűjteni, hanem olyan személyeknek az aláírása kell, akik vállalják a kisebbséghez tartozást". Tehát itt nem külső jó szándékra van szükség.
A bunyevácok és az oroszok is szeretnék elismertetni magukat
Közlése szerint a jelenleg regisztrált 13 magyarországi kisebbség mellett három közösség indított hasonló kezdeményezést: az orosz, a bunyevác és a zsidó. Rytkó Emília az Indexnek elmondta: a bunyevácok számára a határidő augusztus harmadikán jár le, míg a kéthónapos aláírásgyűjtési időszak az oroszok esetében egészen augusztus 20-áig tart. E két kisebbség ugyanis később kezdte a gyűjtést.
Ha sikeres lett volna a mostani aláírásgyűjtés, az OVB erről tájékoztatta volna az Országgyűlés elnökét. Azt követően a parlamentnek kellett volna döntést hoznia: felveszi-e az adott kisebbséget a törvényben nyilvántartottak sorába.
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni.
Eddig 79 ezren kérték kisebbségi névjegyzékbe vételüket
Eddig több mint 79 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét az Országos Választási Iroda (OVI) világhálós honlapján hétfőn hajnalig közzétett adatok szerint; ez kevesebb mint 18 százaléka a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak.
A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbséghez tartozók július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik az említett időszakban regisztráltatják magukat.
Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 41.608-an a cigány, 18.858-an a német, 6.769-en a szlovák, 4.645-en a horvát, 1.756-an a román, 1.131-en a lengyel, 1.075-en a szerb, 855-en a görög, 745-en a bolgár, 502-en az örmény, 485-en a szlovén, 453-an az ukrán és 412-en a ruszin nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
