A magyarországi sajtóban 2005. december elején jelentek meg azok a hírek, amelyek szerint novemberben az iraki Bakúba városában egy belga származású nő öngyilkos terrortámadást hajtott végre. A 37 éves Muriel Degauque volt az első európai, aki ilyen tettre szánta el magát. Ez az esemény azért figyelemreméltó, mert már évek óta keletkeznek információk arra vonatkozóan, hogy az al-Kaida stratégái célként tűzték ki egy "fehér sejt" létrehozását. Az európai származású, muzulmán hitre áttért személyek toborzása hatást gyakorolhat a terrorellenes küzdelem alapjaira is, új gondolkodásmódra, elhárítási mechanizmusokra és elemzésekre lehet szükség a jövőben.

    A "fehér" al-Kaida létrehozását célzó eddigi legjelentősebb kísérlet Abderrazak Mahdzsub nevéhez fűződik, akit 2003 novemberében akadályoztak meg Németországban a biztonsági szervek abban, hogy megvalósítsa tervét. Az algériai férfi Európában toborzott nem arab származású potenciális merénylőket. Elfogásáig albán, svájci, brit és német állampolgárok csatlakoztak csoportjához.

    A Theo Van Gogh gyilkosságot előkészítő iszlámista csoport felszámolása során a holland rendőrség 2004 novemberében fogott el két fiatalt. Az egyikük egy holland anya és egy amerikai katona 19 éves gyermeke volt, aki 5 éve tért át a muzulmán hitre és terrorcselekmény elkövetését tervezte. Ugyanezen ügy kapcsán - a szélsőségesekkel való együttműködés miatt - le kellett tartóztatni a holland hírszerzés (AIVD) egyik muzulmán származású munkatársát is. (Biztonságpolitikai szempontból jelentős kockázati tényező, hogy a "fehér" al-Kaida tagjai akár a rendvédelmi szervekbe is feltűnésmentesen beépülhetnek.)

    Bár az eddig elfogott hollandiai fiatalok tevékenységéből, valamint Muriel Degauque tettéből - különösen annak egyedisége és példa nélküli jellege miatt - nem lehet általános tendenciákat felvázolni, terrorelhárítási szempontból mégis kiemelhetőek releváns elemek. Ez azért lehetséges, mert a Vallóniából származó nő élete és személyisége több ismérvet is tartalmaz, ami segítséget nyújthat az öngyilkos akciókra hajlamos potenciális elkövető jellemrajzának további finomításához, kibővítéséhez, esetleg átalakításához.

    A nemzetközi médiában megjelent beszámolók szerint Muriel Degauque nehezen kezelhető gyerek volt. Már az iskola rendszerébe sem tudott beilleszkedni, nem találta a helyét a társadalomban. Felnőttként kávéházi felszolgáló volt, majd kenyérbolti eladóként is dolgozott. Hozzáment egy muzulmán férfihoz és felvette az iszlám vallást, ezzel együtt megtanult arabul is. Az első házassága megromlása után elvált, és 2002-ben összeházasodott a marokkói származású, nála jóval fiatalabb radikális nézeteket képviselő Issam Goris-szal. A nő teljesen a radikális iszlám hatása alá került, és - ismerősei szerint - "muzulmánabb lett a muzulmánoknál". Muriel helyett Myriamnak szólítatta magát, csadort hordott, és szinte teljesen megszakította kapcsolatát szüleivel.

    Bár első pillantásra nem szembetűnő, de Muriel Degauque tette ugyanazon kiinduló okból táplálkozik, mint a franciaországi muzulmán fiatalok novemberi zavargása, lázadása. Ők mindannyian gyökerüket vesztett, a globalizálódó fogyasztói társadalomba beilleszkedni képtelen, de helyüket kereső, valahova tartozni akaró fiatalok. A belga nő a "boldogságát" és identitását egy radikális muzulmán férfi oldalán találta meg. Az öngyilkos merénylet egyenes következménye volt befolyásolható személyiségének és a férje által képviselt szélsőséges nézetek befogadásának.

    Hozzá hasonlóan egyre több, keresztény kultúrkörben nevelkedett, de a szüleik világa ellen lázadó fiatal talál menedéket a muzulmán hitben. Az ilyen tinédzserek a korábban divatos szubkultúrák (például anarchista és punk galerik) helyett, a radikális iszlám ideológia felvállalásával fejezik ki elégedetlenségüket a "társadalmi igazságtalanságokkal" szemben. Jellemző tendencia továbbá, hogy az Európában élő harmadik generációs bevándorló családban született és nevelkedett muszlim fiatalok egyre nagyobb számban térnek vissza a gyökerekhez, azaz a nagyszülők vallásához. A két folyamat erősíti egymást, mivel az önmagukat kirekesztettnek érző kortársak az iskolákban, utcán és szabadidős tevékenység közben "megtalálják" egymást.

    A kiforratlan személyiségű, talajvesztett, befolyásolható muszlim fiatalok radikalizálódása azért kockázati tényező, mert az európai mecsetekben számos szélsőséges, nyugat-ellenes ideológiát hirdető imám fejt ki terroristatoborzó tevékenységet. Így lehetőség van arra, hogy az identitáskeresők az al-Kaida eszmék követőivé váljanak.

    A terroristatoborzók a mecsetek mellett a fiatalok által közkedvelt és sokat használt interneten is komoly propagandatevékenységet fejtenek ki. Számos, a témával foglalkozó tanulmány elemzi azoknak a honlapoknak a hatását, amelyek a boldogsághoz vezető "egyetlen üdvözítő utat" mutatják meg. A szakértők szerint a klasszikus toborzás internetes változata többnyire a weboldalak fórumaiban és chatszobáiban zajlik, de egyre gyakoribb az a konspirációs módszer, amely alkalmazása során már nincs szükség a felek kommunikációjára sem, hiszen egyes honlapok lehetővé teszik az "öntoborzást." Az öntoborzás során a szimpatizánsok képesek az interneten elhelyezett információk elsajátításával ideológiai és gyakorlati téren egyaránt kiképezni saját magukat. Ellenőrzése szinte lehetetlen, és olyan fiatalok is a szélsőséges ideológia követőjévé válhatnak, akik személyesen soha nem kerültek kapcsolatba a vallással.

    Muriel Degauque öngyilkos támadása a fiatalok veszélyeztetettsége mellett a nők beszervezésre alkalmas célcsoporttá válására is felhívja a figyelmet. A terrorcsoport feltehetően nyitottabbá vált a gyengébbik nem számára, amit a legszembetűnőbben egy 2004 augusztusában megjelent sajtóhír jelez. Eszerint a franciaországi Al Khánszá nevű internetes havilap profilt váltva fő céljául tűzte ki a nők toborzásának hatékonyabbá tételét. Ezek az információk egyértelműen mutatják, hogy a "dzsihád marketingesei" számára célközönséggé váltak a nyugati fiatalok, köztük az Európában élő muszlim nők.

    Az iszlámra hivatkozó szélsőségesek felismerték a fogyasztói társadalomból kiábrándult nyugati emberekben rejlő lehetőséget. Ezt a megállapítást alátámasztja a The New York Sun 2005 decemberében megjelent cikke, amely szerint a "megtért" muszlimok egyre nagyobb részét hajtják végre azoknak a terrorista akcióknak, melyeket korábban elsősorban született muzulmánok követtek el.

    A lapban megszólaltatott szakértő azt állítja, hogy a radikális iszlamista szervezetek nagyra értékelik a megtért hívőket, hiszen ők a gyanú felkeltése nélkül használhatók fel terrorakciókra. A beszámoló szerint egy, öngyilkos merénylőknek szóló kézikönyv is készült, amelyben többek között arra hívják fel a vallás nevében gyilkosságot elkövetni szándékozók figyelmét, hogy vegyüljenek el, azaz "viseljenek farmert, egyenek fánkot és mindig vigyék magukkal a walkman-üket".

    Muriel Degauque öngyilkos akciójának híre bejárta és megdöbbentette a világsajtót, ami jelzésértékkel bír a médiahatásra ügyelő terrorstratégáknak. Nem zárható ki, hogy kísérletet fognak tenni újabb "fehér" merénylőkkel végrehajtatott akciók megszervezésére, amivel hatásosan demonstrálni tudják az al-Kaida hatalmát és szervezettségét.

    Biztonságpolitikai szempontból elemezni kell annak a lehetséges következményeit, ha az al-Kaida-nak valóban sikerül felállítania egy európai sejtet. Ennek eshetősége új kihívást jelent a terrorelhárító szervek számára, hiszen az európai származású terroristák esetében a hagyományos biztonsági kontroll kevésbé hatékony.

    Az al-Kaida tagtoborzó tevékenységének új iránya hazánkban nem érzékelhető, így nem növelte meg Magyarország veszélyeztetettségét. Geopolitikai helyzetünkből és a nemzetközi terrorellenes küzdelemben végzett tevékenységünkből adódóan azonban a Terrorellenes Koordinációs Bizottság által már korábban bevezetett biztonsági és rezsimintézkedések fenntartása indokolt.