A katolikus egyháznak az egykori állambiztonsági szolgálatokhoz fűződő viszonyát boncolgatja Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom pénteken megjelenő  számában. A történész azt hiányolja, hogy a magyar katolikus egyház a mai napig  nem volt hajlandó szembenézni a múlttal. Közben Lengyelországban olyan bizottság alakult, amelynek feladata annak feltárása, hogy mely papok működtek együtt a titkosszolgálatokkal.

A katolikus püspöki karnak az egykori állambiztonsági szolgálatokhoz való viszonyával foglalkozik Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom (ÉS) pénteken megjelenő számában. Paskai László bíboros ügynök múltjának nyilvánosságra hozatala után a történész egyebek mellett arról számol be, hogy a magyar katolikus egyház a mai napig nem volt hajlandó szembenézni a múlttal. Ungváry szerint az egyházi vezetők ma is védik egykori tartótisztjeiket, és nem hajlandók beszámolni azokról az eszközökről, amelyeket egykori elnyomóik alkalmaztak velük szemben. A történész az ÉS-ben írt cikkében állítja, csak ők leplezhetnék le az egyházi ügynököket beszervező egykori tartótiszteket. Ungváry fel is sorol néhány nevet: szerinte Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek beszámolhatna Horváth Attila őrnagy tevékenységéről, akárcsak Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Takács Gábor főhadnagyról, Seregély István egri érsek pedig Ács Péter alezredesről. "A diktatúra rabságából csak azzal szabadulhatnának fel, ha elmondanák történetüket, bevallanák  múltjukat" - írja Ungváry.

A történész szerint a Magyar Püspöki Kar az MSZMP-n belül még akkor is a kádárista vonalhoz volt lojális, amikor az már a párton belül is kisebbségbe szorult. Az MSZMP-n belül a '80-es évek végén már működtek a reformkörök, már megtörtént Nagy Imre újratemetése is, amikor a püspöki karban még beszervezések történtek. A magyar egyháznak az állampárt iránti túlzott lojalitása még a romániai, csehszlovákiai és keletnémet katolikus egyházi vezetőknek is feltűnt.

Ungváry többek között idézi Bogye János hírszerző csoportfőnököt, aki még 1988-ban is dicsérően nyilatkozott a magyar püspöki karról. "A magyar egyházpolitikai modell mindeddig sikeresen járult hozzá belpolitikai stabilitásunkhoz, sőt nemzetközi elismertségre és tekintélyre tett szert" - fogalmazott Bogye. Vagyis az egykori állambiztonsági szerint a Kádár-rendszer szilárdságát részben épp a felső egyházi vezetés lojális magatartásának köszönhette - írja Ungváry. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a cikket nem kívánta kommentálni az [origo]-nak, mindössze annyit közölt, hogy a kampányidőszakban nem kíván nyilatkozni. Az ÉS február elején számolt be arról, hogy Paskai László bíboros ügynök volt. A cikket jegyző Ungváry Krisztián történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatás alapján azonosította a "Tanár" fedőnevű ügynököt. Az állambiztonsági hatóságok 1965-ben kezdték el megkörnyékezni Paskait. Ungváry szerint Paskai kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, és mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni. A történész hozzáteszi, hogy az egyházi vezető nyilvános tevékenységeiben viszont nyoma sem volt a jelentések megszokott visszafogottságnak. Mindszentyvel kapcsolatban a '80-as évek végén is azt nyilatkozta, hogy "Rákosi a megegyezést kereste", valamint hogy az "egyházban természetes a szenvedés vállalása".