MAGYAR HUMANISTÁK ÉS ATEISTÁK TÁRSASÁGA
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Magyar linkek
 
Külföldi linkek
 
Cikkek ujságokból
Cikkek ujságokból : Gábor György hitről és dogmákról: a vallás titkai

Gábor György hitről és dogmákról: a vallás titkai

  2006.08.09. 12:18

A vallásfilozófus Abszolút tenger című eszszékötete nemrég jelent meg a Semmelweis Kiadónál. A szerző úgy véli, ma leginkább a politika és a vallás távolítja el egymástól az embereket. Könyvében viszont azt keresi, ami még összeköthet bennünket.

Úgy képzeltem, a vallásfilozófus kissé ódon figura, aki több ezer éves tekercseket, szent könyveket fürkész. Önből viszont lassan médiasztár lesz.

Remélem, túloz. Most is éppen a „hetvenes háborúról” írok könyvet, amikor Titusz hadai – Kr. u. 70-ben – szétverték Jeruzsálemet, lerombolták a templomokat. Régi korokkal foglalkozom, és ehhez tényleg számtalan régi szöveget, rabbinikus és kora keresztény iratot kell elolvasnom. Másfelől a valláskutatónak szólnia kell a saját korához is. A „hetvenes” témával azt szeretném bemutatni: múltunknak rengeteg olvasata van. És ugyanez igaz jelenünkre is. Nincsenek kizárólagos igazságok. A tévéfelkérésekről pedig anynyit: a nyugati televíziókban is sok a gagyi, de a nézők szeretik a tudományos, kulturális vitákat. Nálunk az ilyen műsorokra még nagyobb szükség lenne. Modellértéke van annak, ha az emberek láthatják: úgy is lehet különböző nézeteket képviselni, hogy nem rontunk egymásnak

„Missziós küldetésből” kezdett a vallásokkal is foglalkozni?

A hetvenes években filozófia–történelem szakra jártam a bölcsészkaron. Eljutottunk Arisztotelészig, majd snitt, és Descartes-tól folytattuk a tananyagot. Mivel akkoriban vallási kérdésekről nemigen lehetett beszélni, az egyházatyák korszakát egyszerűen kihagyták. Engem persze a „tiltott gyümölcs” izgatott, szakdolgozatomat Szent Ágostonról írtam. Amúgy egyetlen bölcsész sem él meg a zsidó-keresztény kultúra ismerete nélkül. Ez a tradíció az alapja az egész nyugati civilizációnak. E közös gyökerek miatt tudjuk egyáltalán megérteni egymást Európában.

A vallásoknak sok titkuk van még?

Ma sem ismerjük igazán a szent szövegeket. Sok mindent félreértünk. Például a Bibliában az szerepel: miután Mózes megkötötte a szövetséget Istennel, a feje fölött „qrn”, azaz fénysugár ragyogott. Viszont azok a keresztények, akik a 2. század után a „pogány” világból érkeztek, nem ismerték az ékezetek nélküli héber írást, és azt hitték, a szövegbe szarv van írva. Szegény Mózes így kapott szarvat. Michelangelo és Chagall is így ábrázolta. Azt mindenki tudja: Jézus az ács fia volt. De azt már kevesen, hogy a Talmudban az „ács fia” a tanult ember szinonimája. Azt sem tudjuk pontosan, mit jelent a „Názáreti”. Nem biztos, hogy Krisztus lakhe-
lyét. Ugyanis újabb kutatások szerint lehet, hogy Jézus idején Názáret még nem is létezett. Vagy ott van a tízparancsolatból a „ne paráználkodj!”, ami eredetileg azt jelentette: „Ne törj házasságot!” De teológiailag talán a legérdekesebb és a legkomolyabb következményekkel járó félreértés a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos ószövetségi prófécia: „A szűz fogan, és fiat szül.” Ne feledjük: ebben a korban sokszor 11-12 évesen már férjhez adták a lányokat. A szűz héber szó jelentheti azt is, hogy „fiatal lány”. Utalhat a férjes asszonyra is, aki már nem szűz, de még ivaréretlen.

Viszont a szeplőtelen fogantatás az egyházi tanítás alapja.

Nem kérdőjelezem meg. De attól ezek még tények. A tudományos eredményeket előbb-utóbb hol elfogadják, hol teológiai érdekből ragaszkodnak az esetleges tévedésekhez is. Az egyház hierarchikus hatalmi intézményrendszer. Ez leginkább a katolicizmusra jellemző, amelynek – a vallások között egyedülállóan – külön központi tanítóhivatala van, és legitimációját évezredek óta eme alaptanításokra építi.

Nemzetközi botrányt kavart A Da Vinci-kód, amelyben – többek között – az szerepel: Jézusnak leszármazottai
vannak.

Semmiféle hiteles forrás nem maradt, amely eldönthetné a kérdést. De a könyv persze csak fikció. Meggyőződésem: az egyházaknak nem kellett volna ilyen hevesen reagálniuk Brown regényére. Nem biztos, hogy a mélyen hívők hitét befolyásolná Jézus „családi állapota”. Sokáig senki nem tudta, Poncius Pilátus valóságos személy volt-e. Csak az 1960-as években került elő egy dokumentum, amely a létezését hitelesítette.

A Da Vinci-kód bestseller, de itthon nagy siker Spiró György Fogsága is. Mindkét mű halandóként ábrázolja Krisztust, az egyházakat pedig erőszakszervezetként. E témák iránti érdeklődés netán új vallásellenességet jelez?

Lehetséges. Bár a vallások állandóan megújulnak, átalakulnak. Azok a felekezetek, amelyek nem képesek lépést tartani a modernitással, elvesznek. Az elidegenedett, csak a múltjából élő szervezet elveszíti híveit. Szociológiai tény: Európában a templomok kezdenek kiüresedni, egyre nagyobb gond a papi utánpótlás. A templom csak akkor találja meg helyét a társadalomban, ha a jelen problémáira reflektál.

Ám a vallásnak éppen a tradíció az alapja.

Igen, de kicsit furcsa lenne, ha valaki ma – mondjuk – az Apolló-kultuszt hirdetné. A vallásoknak a saját hagyományaikon belül a legmodernebb kor kérdéseire kell megtalálniuk a választ, nem szabad elzárkózniuk. Szerintem nem helyes bizonyos elvekhez dogmatikusan ragaszkodni, és például tiltani az óvszer használatát, amikor az AIDS pusztít a világban, tizedeli Afrika népességét. A dogma a saját hitvallásának, a szeretet tanításának is ellentmond.

Akadnak, akik úgy vélik, a zsidó-keresztény vallások azért sem tudták megváltani az emberiséget, mert a bűntudatra építenek, túl szigorúak a törvényeik. Ki tudja a tízparancsolat minden betűjét betartani?

A helyzet nem ilyen súlyos. A héber Biblia azt mondja: a bűn az ajtód előtt van, rajtad múlik, hogy elbotlasz-e benne, vagy átlépsz rajta. Az embernek szabad akarata van, a törvények e szabadság kereteit adják meg. A zsidóságban akad, aki próbálja betartani a napi több száz előírást, a másik nem teszi, de ezzel nincs gond. Létrejöttek már „liberálisabb” felekezetek, ráadásul a megbocsátás része a zsidó hitnek. Az ókori nép imádta Dávid királyt, pedig a legnagyobb „disznóságokat” is elkövette, főleg, ha nők körébe keveredett. A katolicizmus pedig a gyónás intézményét találta föl arra, hogy viszonylag könnyen lehessen bűnbocsánatot nyerni.

Könyvében azt írja: a vallási kiüresedés mellett érződik egyfajta új Messiás-várás is. Az „ezoterikus iparág” is mutatja, mekkora igény volna a hitre.

Egyszerre hat a két jelenség. Régebben, a tradicionális társadalmakban a vallások szerepe a közösségteremtés volt, a népet összekötötte a hit. Az ókorban többen azért csatlakoztak a zsidókhoz, mert vonzó volt a közösségi életük. Törvényeik előírták az idősek, betegek, gyerekek védelmét. És mivel a zsidóknak kötelességük volt a szent szövegek tanulása, náluk nem létezett analfabetizmus. A globalizált világban viszont meggyengült a vallások kohéziós ereje. Sokan individuális utakat vagy új felekezetet keresnek. Rosszabb esetben vallási pótszereket.

Egy helyütt azt írta: a globalizált világban a kultúrák könnyen ötvöződnek, viszont a vallások nem. Ám ez egyre több vallási konfliktushoz vezethet.

A kultúrák mindig is nyitottak voltak, a vallásokra ez nem jellemző. Sőt, manapság a hit inkább már elválasztja az embereket. Paradigmaváltás korában élünk, nem véletlen, hogy a hitkérdések ennyire fontossá váltak, a médiában is folyton erről hallunk: síitákról, szunnitákról, kurdokról, tálibokról. A mai világ vallási, civilizatorikus alapon működik, és a folyamatokat politikai játszmák irányítják. Ha végignézünk Európa múltján, minden súlyos konfliktus mögött vallási ellentétek álltak. Üldözés, kirekesztés, pogromok. A francia forradalom eszménye, valamint az Egyesült Államok alapító alkotmánya mondta ki először az állam és az egyház különválasztását. Az államnak semlegesnek kell lennie ahhoz, hogy ne legyen többé vallásháború. Csakhogy e téren mintha ma fordulat lenne. Sok egyház újra mindent megtesz, hogy behatolhasson a törvényhozásba.

Miből látja ezt?

Mondjuk: ezelőtt nyolc évvel el lehetett volna képzelni, hogy az USA-ban – a vallásszabadság hazájában – az elnökválasztás kimenetelét a neoprotestáns és más egyházak fogják meghatározni? Nemrég az Európai Unió tagállamai arról vitatkoztak, bekerüljön-e az uniós alkotmányba Isten neve és a kereszténység. Ha ez megtörténne, azzal járhatna, hogy – alaptörvényről lévén szó – esetleg minden uniós országban tilthatnák az abortuszt, az eutanáziát. Még nem született döntés az alkotmány megváltoztatásáról, de például Németország miniszterelnöke, Merkel asszony újra felvetette a javaslatot. Vagy vegyük a hazai példát: a magyar parlamentbe bekerült egy kicsinyke párt, a KDNP, amely most mégis az Országgyűlés harmadik legerősebb frakciója. Azzal nincs baj, ha valaki a hitét abszolútnak véli. De ha az egyház mindenki számára kötelező normává akarja tenni nézeteit – az súlyos baj. Ma sokan azt hiszik: az iszlám és a kereszténység között van a legnagyobb konfliktus. Csakhogy a vallások számára a szekuláris világ az igazi ellenség: azok a demokráciák, ahol komolyan veszik a lelkiismereti szabadságot.

Nem túlzás ez? Hiszen egészében véve mégis igaz: Nyugat-Európában és nálunk is vallásszabadság van.

Gondoljon a karikatúraháborúra: azért robbant ki, mert egyes európai újságok megsértették a muzulmán hívők érzékenységét. Én is ízléstelennek tartom, lehet felháborodni rajta – de betiltani ott, ahol szólás- és sajtószabadság van? A különböző törvények nem a vallási érzékenység sértését tiltják, hanem mások vallásszabadságának meggátolását. A Vatikán azonnal elítélte a karikatúra készítőit, nálunk leginkább a református egyház tiltakozott. Ebben is megmutatkozott: az egyházak közötti feszültségeket felülírja a vallás- és szólásszabadság veszélye, amely a szekuláris világ sajátossága.

A jövőt hogy látja?

Nem túl optimistán. Egyre inkább „befeszülnek” a vallási frontok. És a legrosszabb az, hogy éppen azok a felekezetek kerülnek hátrányba, amelyek hitük tanításait komolyan véve távol akarják tartani magukat a hatalomtól.

Ha a hívek tábora csökken, a politikában akarnak erősíteni az egyházak?
Pontosan. A Vatikán arra törekszik, hogy minél több európai országgal konkordátumot kössön, s a nemzetközi szerződésekkel bebetonozza privilégiumát. Ha az egyházat fenntartó hívek száma fogy, adjon több pénzt az állam. Nálunk például az Apostoli Szentszék olyan megállapodást kötött az állammal, hogy a mindenkori kormány az egyházra vonatkozó adókedvezmények körét csak az egyház beleegyezésével változtathatja meg. Az állam ezzel saját jogalkotói jogkörét szűkítette. Noha most van egy MSZP-s kezdeményezés a módosításra, majd meglátjuk, mi lesz.

Mondta azt is, az unió súlyos vallási konfliktusaira nekünk is fel kell készülnünk. Pontosan mire?

Franciaországban, Németországban óriási botrányok törtek ki, hatalmas vitákat folytattak arról: lehet-e vallási szimbólumokat megjeleníteni az iskolákban. Ezek súlyos viták, amelyekre mi egyáltalán nem vagyunk felkészülve. Pedig uniós tagállamként számolnunk kell migrációval, betelepülőkkel. Ám a politika, a média, az értelmiség nemigen foglalkozik ezzel. A fejlett országok közül egyedül nálunk nincs vallástudományi-stratégiai kutatóintézet. Itt a pártok az egyházakra úgy tekintenek: jól jönnek majd szavazáskor. Esetleg a rossz lelkiismeretüket próbálják mindenféle egyezménnyel tisztára mosni. Az egyházak pedig a szavazatok fejében igyekeznek minél nagyobb befolyást szerezni, pozicionálni magukat a médiában. A vallás is olyan már, mint egy nagy network.

Nemcsak a politika felelőssége ez, hiányzik a társadalmi kontroll is. Gyorsan lekerült a napirendről, amikor ifj. Hegedűs Lóránt „galíciai jöttmentekről” írt, vagy amikor az egyházak nyíltan kampányoltak pártok mellett. De visszhang nélkül maradt Gyulay Endre megyés püspök nyilatkozata is, amelyben a papok pedofíliájával kapcsolatban kijelentette: ha a botlás csak egyszeri, a pap bűnbánattal folytathatná a szolgálatát, ám ha többször előfordul ilyen eset, ki kell vonni az illetőt a forgalomból.

Alapvető kontrollnak az alkotmányt tekintem. De az a közszerepelő, aki mások emberi méltóságát meggyalázza, persona non grata a civilizált országokban. És a civil kurázsi nem függhet politikai, hitbeli hovatartozástól.  

 
Névjegy

A Ma.H.A.T Egyesület adatai:

 
Óra
 
Ennyien jártak itt
Indulás: 2006-05-21
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Mindíg friss hírek !!

 www.hirlista.hu  

 
TV Mozi Rádióműsor

   www.port.hu

 
Aktuális időjárás

 www.idokep.hu  

 
Tudásbővítés

Angol-Magyar szótár

http://szotar.sztaki.hu/
angol-magyar

Angol-Magyar hangos

 szótár

http://www.szotar.biz/
pergel.hu.php

Magyar Elektronikus

Könyvtár

http://mek.oszk.hu/

Mi micsoda

http://www.mimi.hu/
index.html

 

 
Online-rádiók

http://radio.linkcenter.hu/

 
Online Tv-adások

http://hitetlen.axo.hu/
online-tv.html

 
Hírkereső

http://www.hirkereso.hu/

 
Lapszemle.hu Tudomány

http://www.lapszemle.hu/ rovat.php?r=5

 
Online telefonok

http://onlinemedia.uw.hu/

 
Élő webkamerák
http://webkamera. webmania.hu/
 
Keresés

http://www.google.co.hu/

 
Informatika tudomány
http://www.sg.hu/ 
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?