Az őszinte felvételre beélesítve - a pápának nincs miseruhája
2006.07.01. 14:56
Forrás: Setting the Record Straight. The Pope Has No Vestments, April 4, 2005
A nyilvánosság kezdi talpnyaló hízelkedéssel kezelni, minden részletre kiterjedően leírni a katolikus szertartásokat és rituálékat, és a kritikátlan propagandát április 2.-a, a pápa halálát követően.
Volt már valaha ilyen hízelkedő média? Egész elsőoldalas cikkeket szenteltek "Őszentségének", mintha az egész világ katolikus lenne. Nehéz elképzelni azt, hogy bármely világvezető halálát ilyen kritikátlanul közvetítsék, egy meghurcolt amerikai elnök lehetséges kivételével. A volt elnök, Reagan halálát bizonyosan sehogy sem értékelték, mint ebben az esetben.
II. János Pál pápa szupersztár? Nagy vezetőnek nevezhetnénk... ha az i. sz. ötödik században élt volna, ahogy a hitehagyott katolikus Frances Kissling szeret gúnyolódni. Ez a pápa mindig legalább az egyik lábával a sötét középkorban volt.
Ha hozzávesszük, hogy a jó és a rossz közti küzdelem volt a pápára rábízva, nincs kérdés, több rosszat tett, mit jót. A pápa, kinek rálátás adatott, hatalma volt a világot jobbá tenni. De ő ehelyett a középkori szenvedésbe való visszatérést választotta. Kevés szóval, ő előrébb vihette volna a világot, visszavonva az érzéketlen egyházi doktrinát, amely a fogamzásgátlás használata, az abortuszok és a sterilizáció ellen van, amely súlyos szegénységet, túlnépesedést és az emberség leértékelődését okozza.
Feloldotta-e a gumióvszer használatának a tilalmát, hogy megelőzze az AIDS terjedését a tragédiákra gondolva, melyeket megelőzhetett volna? Épphogy nem akarta lenyomni gyülekezete vonakodó tagjainak a torkán az egyházi doktrínát, csak egy részükön. Bizonyos, ő végülis elismerte, hogy Galileo Galileit nem kellett volna halálra ítélnie az egyháznak - az a 350-egynéhány év túl késő. A pápának nagy nemzetközi diplomáciai hitele volt, amit elfelejtett, ahogy a "teológia felszabadítását" szamársággá tette. Igaz, szembehelyezkedett a főbenjáró bűnökkel, ahogyan a legtöbb szabadgondolkodó. De elgondolkodott-e a Római Katolikus Egyház és követői által a történelem során elkövetett főbenjáró bűnökről, mészárlásokról, boszorkányégetésekről, tisztítótüzekről és inkvizícióról?
Vizsgáljuk meg példékon keresztül a pártiárkai hagyatékát.
Abortusz. Újra és újra, a pápa könyörtelenül elutasította a jogszerű abortuszt, nemi erőszak eseteiben, vagy a terhes nő életének védelmében is. Ő és az egyházi lobbija ebben az országban (adómentesen) és világszerte meg akarja buktatni a legális abortuszt és a sikátorok mélyén tartani, ott ahol tiltott, hozzájárulva nők ezreinek szükségtelen halálához és kétségbe taszítani családjaikat.
A katolikusok hadat üzentek a reprodukciós jogoknak, ahogy a katolikus befolyást példázza, ahol két éve a hatóságok megkísérelték leállítani egy nemi erőszak áldozatának az abortuszát. Az abortusz, ahogy a pápa mondta, mindig "bűntény", melyet a náci Holocausttal hasonlított össze. A katolikus egyház legszívesebben visszafordítaná az idő kerekét, ha tudná. Ez, amely nők reproduciós választását megállítva, a világ fele lakosságának közelgő veszélyt jelent egészségére és életére.
Fogamzásgátlás. Azt gondolhatnád, akik ellenzik az abortuszt, elsőként ajánlják tiszteletreméltó megoldásképpen a fogamzásgátlást a nem kívánt terhesség elkerülésére. De ez gondolkodást igényel nagyképű főpapi misézés helyett. Az Egyesült Államokban a Bush-kormányzat alattomosan üzletel a katolikus egyházzal néhány olyan biztosítási tervet ajánlva a szövetségi munkásoknak, ami által a dolgozóknak nincs joguk a reprodukciós egészségügyben olyat megtenni, amely ellentétben áll a katolikus egyház politikájával. Képzeld el, az egyházi doktrínák mint jogszabályok mindenkinek! Rosszabb lenne, mint Margaret Atwood látomása a teokráciáról a Szolgálólány meséjében.
Sterilizáció. A sterilizáció az egyik legnépszerűbb születésszabályozási módszer az Egyesült Államokban. De ezt folyamatosan nehéz elérni az ország sok részén, amelyeket csak katolikus kórházak szolgálnak ki, vagy azokban az állami kórházakban, amelyek etikátlan partnerségre léptek katolikus intézetekkel.
Homoszexuális jogok és homoszexuálisok házassága. 2003-ban a Vatikán rosszindulatú kampányt indított a meleg házasságok polgári elismerése ellen. A pápa a 12 oldalas, 2003. júliusában kiadott irányelveiben a melegek jogait a "gonosz új ideológiájának" sorolta be, és azt mondta, "erőszakot" tenne, ha elfogadná, hogy a meleg párok is örökbefogadhassanak. Ez a szektavezér, aki összeesküdött és lepaktált, hogy a pedofíliával vádolt rabló papokat rejtegessék, merészelte "súlyos züllöttségnek" nevezni a homoszexualitást, és úgy mondta, a buzik pszichiátriai kezelésre szorulnak. A katolikus politikusokat a "homoszexuális házasságok" jogi elismerése ellen utasította.
Egyházi szexbotrányok. Ez a pápa, aki folyamatosan hosszú írásokat és könyveket ad ki, furcsamód csak egyetlenegy valódi állásfoglalást adott ki a predátor papbotránnyal kapcsolatban, egy rövid homíliát 2002. április 23-án. Az egyház a töretlen hit általi "megmenekülést" és "megbocsátást" mutatta, mint a papi pedofília kezelési módját és a bűnöző papokról megdöbbentően nyilatkozta: "A mesterművet beszennyezték, de szépsége megmarad." Előzőleg a Vatikán titkos szabályzatot adott ki, elrendelve, hogy a megvádolt papokat titkos egyházi bíróságokon kell elítélni Róma hatáskörén kívül, a polgári hatóságokat nem tájékoztatva, ha a pap bűnösnek bizonyult. A Vatikán folyamatosan elhárítja a felelősséget az egyházzal, hogy tévesen egyenlőséget tesz homoszexualitás és pedofília között.
Egyházi zsarolás. János Pál befolyásával a katolikusok vatikáni szorongatása nagyon megnövekedett. Mostanában a Vatikán azt mondja a katolikus politikusoknak, hogy ne szavazzanak semmiféle katolikus dogma ellen, legyen az az abortuszért, a méltóságos halálért, vagy a melegek jogaiért. Néhány amerikai püspök megmondta a katolikus politikusoknak, hogyha a pápai vonal ellen szavaznak, kiközösítik az egyházból őket. Ez a megragadott hatalom fenyegetést jelent az amerikai szabadságjogokra, amióta a római katolicizmus az egyedüli legnagyobb amerikai felekezet és katolikusok uralják a Kongresszust és sok szövetségi állam parlamentjét.
Nők jogai. 1978 óta minden fárasztó éven a pápa azt mondta a nőknek, hogy csak a férfi teremtetett Krisztus képmására és a nőket szaporodásra alkotta meg. A paphiány ellenére a nők nem lehetnek papok, és a vallásosság olyan beszennyezése lenne, ha a hím papok házasodnának velük. A média világszerte fontos "hírként" kezeli ezeket a lealacsonyító közhelyeket. Éppen most, ahogy az egyház kurzusában a férfiak vannak a porondon, - ami a média gyalázata -, említés sem esik a katolikus nőkről az egyház "csak férfiaknak" doktrínáiban és egyéb pápai bulláiban.
Válás. Nem elfogadott. A világ azon eléggé szerencsés részeiben, ahol a polgári jogot nem az egyház diktálja, a hívőknél elutasítva.
Őssejtkutatás. Maga a Gonosz - mégha az egyedüli reménység is súlyos orvosi esetekben a fájdalomtól megggyötört emberek segítségére (mint ahogy a pápának is), például Parkinson-kór esetén, mégcsak kutatási fázisban van. Ironikusan, a világ elsőszámú cölibátja elítélte az in vitro megtermékenyítést, miközben elítélte a saját akaratukból gyermektelen házaspárokat is.
Méltóságos halál. Ez nagyonis "főbűn". A pápa megóvta magát a lassú halál válfajától vagy a végtelen bebörtönzöttségtől, amiket az olyan embereknek kívánt, mint például Terri Schiavo. Épp tavaly (a Katolikus Orvosi Szövetség Világszövetsége előtti 2004. március 20-ai beszédében) a pápa kinyilvánította, hogy a táplálócsöveket sosem szabad kivenni, tekintet nélkül a felépülés reményére vagy a páciens kívánságára. Az élelmet és a vizet, azt mondta, erőszakolni kell a végstádiumú és a reménytelen esetekben is. Épp pár hete, hogy vakmerően "gyilkosoknak" nyilvánította azokat, akik azt mondták, szedjék ki a táplálócsövet Terri Sciavoból. A pápának szerencséje volt, meghalt, mielőtt saját kijelentése áldozatává vált volna.
A pápa visszatérése a többévszázados egyházi doktrínákhoz veszélyt jelent jogainkra haldoklásunkban. Elutasíthatják utolsó kívánságunkat a katolikus egészségügyiek - vagy a katolikus egyház hatalmától rettegő intézetek és politikusok?
Hogyan is fog társadalmunk haladni, mikor a média és a politikusok nem törődnek a manipulálható tömegekkel, ragaszkodnak a történelem tisztára mosásához és megtisztelik a címlapokon a bolygó egyik legmaradibb, despotikus, korrupt, önkényuralmi, nem demokratikus, egyenlőtlenségpárti és babonás vallását?!
A legjobb, mit II. János Pálról mondhatunk, az utódja valószínűleg még rosszabb lesz.
|