A klasszikus közgazdaságtani elmélet szerint az emberek racionálisan mérlegelik lehetőségeiket minden olyan alkalommal, amikor döntést kell hozniuk, a valóságban azonban gyakran nem eszerint cselekszünk. Alapvetően befolyásolja a választásainkat például az, hogy milyen módon kínálják fel számunkra a különféle alternatívákat: egy sebészeti operáció például sokkal vonzóbbnak tűnik abban az esetben, ha azt mondják, hogy 40%-os valószínűséggel sikeres lesz, mintha úgy értesülünk, hogy 60%-os valószínűséggel sikertelen lesz a beavatkozás.

A Science-ben megjelent tanulmány szerzői egy szerencsejátékot utánzó kísérlettel próbálták bizonyítani, hogy valóban az érzelmeink felelősek az irracionális döntéseinkért. A vizsgálati személyek minden kör elején egy ötven fontnak megfelelő értékű pénzmennyiséggel indultak, amelyet később kockára kellett tenniük azzal a tudattal, hogy a játék végeztével az általuk összegyűjtött pénzzel arányosan valódi összeget fizetnek nekik. 

A résztvevőknek egy biztos és egy kockázattal járó választási lehetőséget kínáltak fel, de a biztos kimenetelt ajánló választási lehetőséget minden esetben kétféleképpen ajánlották fel a számukra: az ötven fontból "megtartok húszat", illetve ugyanennyiből "elveszítek harmicat". A résztvevőknek természetesen mindkét esetben húsz fontjuk marad, ha a biztos kimenetelt választják a kockázat helyett, ahol vagy megtarthatják mind az ötven fontot, vagy ugyanennyit veszítenek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők sokkal inkább hajlottak a teljes kockázatvállalásra abban az esetben, ha a harminc fontos veszteség volt a választható alternatíva. Ha a húsz fontos összeg megtartását kínálták a számukra, akkor átlagosan csak 43%-uk vállalta a kockázatot, míg a másik esetben ez az arány 62%-os volt. 

További jelentős különbségek mutatkoztak az egyes résztvevők viselkedésében. Néhányan sokkal racionálisabban játszottak, és nagyjából ugyanannyiszor kockáztattak mindkét választási lehetőség esetén, míg mások szinte sosem kockáztattak akkor, ha a pénz megtartását is választhatták, de csaknem mindig hajlandóak voltak kockázatot vállalni a másik esetben.

A kutatók megvizsgálták a jelenség agyi hátterét is: az eredmények alátámasztották, hogy az amygdala nevű, mandula alakú szerv, amely az érzelmi reakciók szabályzásában játszik fontos szerepet, aktívan részt vesz a döntéshozó folyamatokban. Az amygdala a racionális és az irracionális döntéseknél egyaránt aktivitást mutatott, ami a tanulmány szerzői szerint bizonyítja, hogy mindenkit befolyásolnak az érzelmei olyankor, amikor döntést kell hoznia. 

"Egy további különbség, hogy a racionálisabban gondolkodó játékosoknál nagyobb agyi aktivitást mértünk az ún. prefrontális kéreg területén, amiből arra lehet következtetni, hogy ezek a személyek képesek hatékonyabban befolyásolni az érzelmi válaszaikat" - mondta Benedetto de Martino, a kutatás vezetője